Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Nagykanizsa város fejlődése, írta Barbarits Lajos

képét tovább nem szabad csúfítani, az úgyis hosszúra kinyúlt utcák végein é$ a város perifériáin pedig az építkezést nem engedélyezték.

1) 1868-tól kezdve a város árlejtés útján vállalkozóra bízta az utcai világítást. Az első vállalkozó, Fessélhofer Ignác, 1000 forintot kapott a város egy esztendei világításáért.

2) Ekkor már 85 lámpa ég éjszakánként a nagykanizsai utcákon és folynak a tárgyalások Fóliák Gyula trieszti nagykereskedővel és Reisevitz Hermann boroszlói mérnökkel, akik Nagykanizsa gázvilágítására tettek ajánlatot.

3) 1870-ben Rosenberg Izrael lámpabérlőnek már 1800 forintot fizet a város az utcai világításért. 1874-ben jobbnak Játtá a város, ha saját kezelésébe veszi a közvilágítást. Eddig 4 útkaparó volt a lámpagyújtogató is. Most havi 15 forint fizetéssel 4 külön lámpagyújtogatót és 20 forint fizetéssel 3 útkaparót vett fel a város és valamennyiüknek kötelezővé tette m Városi jelvénnyel ellátott fövege viselését.

4) 1876-ban Goldschmied S. manchesteri cég tett ajánlatot Nagykanizsa légszesz-világítására.

5 ) A város külső képe mindinkább rendbe jött, úgyannyira, hogy lassanként a csupa téglától pirosló utcák tisztántartása iránt is ébredeztek a városi lakosság igényei. Az első öntözött utca a Kazinczy-utca volt. Az utca lakosai, kik a vasúti forgalomban legtöbbet szenvedtek a portól, összeálltak és fizettek naponként és fejenként pár krajcárt, amiből aztán öntöztették az utcájukat. Ugyanígy oldották meg a problémát a főutcaiak is. A város ebbe a locsolási-kasszába 20 krajcárt fizetett naponta a Kazinczy-utcaiaknak a polgári iskola frontjáért és 30 krajcárt a főutcaiaknak a városházáért, egyben pedig bizottságot küldött ki a rendszeres öntözés ügyének megtanácskozására.

6) Ennek eredményeképen aztán 1874-ben Badenben vett a város egy öntözőkocsit 352 forintért.

1) Városra szóló esemény volt az öntözőkocsi premierje. Az elkészült klinker-útak gondozását, öntözését a város árverésen bérbeadta 3 évre 1995 forintért egy vállalkozónak, akinek a szerződés megkötésekor 50 forint kauciót kellett letennie s valahányszor hiba volt a söprésben, 5 forintot levontak a kaucióból.

8) Az utcai ültetvények ápolására évi 100 forint fizetéssel felfogadta a város kertésznek Szeidl Lipót népiskolai kertészt.

9) Az utcaöntözés terén egy kocsival nem sokra mehetett a város, mert 1875-ben még mindig napi 20 krajcárt fizet öntözés címén a népiskoláért, havi 1 forintot a polgári iskoláért és napi 30 krajcárt a városházáért.

1

0) Az utcák tisztogatásával együtt az öntözést is 1892-től kezdve az Önkéntes Tűzoltó Egyletre bízta a város. A tűzoltóság intézte ezt a szolgálatot egészen 1908-ig, a köztisztasági apparátus külön, a mérnöki hivatalhoz beosztott szervezetének megalakulásáig. 1875-ben megnyitották a Nádor-utcát, amely a Csengery-útat köti össze a Kazinczy-utcával.

1

1) Két esztendő múlva a Kisfaludy-és Szemere-utcát is összekötötték a Csány László-utcával.

1

2') Minthogy pedig a városszépítés jelszava túlzásokra ragadtatta a háztulajdonosokat, akik pld. minden rendszer nélkül elkezdték nyárfákkal teleültetni az egész várost, 1877-ben a város elrendelte, hogy az utcákra, közterekre fát csak a város engedélyével szabad ültetni.

1

3) A Szépítő Egyesület 1875. 72. tanácsi jkv. 2) 1868 máre. 2. és avig. 11. jkv. és 1869. 110. közösügyi jkv. 3) 1871 febr. 27. és 1872. 52. jkv. 4) 1874. 390. tanácsi és 1875. 79., 100. tanácsi jkv. 5) 1876. 51. jkv. 6) 1874. 246., 248. tanácsi jkv. 7) 1874. 448. és 412. tanácsi jkv. 8) 1874. 301., 412. tanácsi jkv. 9) 1875. 295. tanácsi jkv. 1

0) 1875. 555. tanácsi jkv. ") 1875. 279. és 338. tanácsi jkv. 1

2> 1877. 335. tanácsi jkv. 1

3) 1877. 390. tanácsi jkv. — 116 —