Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Nagykanizsa város fejlődése, írta Barbarits Lajos

1867-ben nyerte el a felső jóváhagyást Nagykanizsa első városrendezési terve a »város szépittészetére kimunkált alapszabályok«, amelyeknek kivitelét a szépítőválasztmány hatáskörébe utalták.

1) Ennek alapján járt el a város akkor, amidőn ugyanebben az évben a piactéren, a sóház melletti kincstári kert árverésén megszerezte a telket, így elhárítva a piactér egységének megbontását.

2) Ugyanekkor sok gondot adott a Szentgyörgyvári-utcában lévő Cziglenicze-tó, amelynek magas partjai folytonos beomlásokkal veszélyeztették a partjára épült házakat. A város szerette volna lehordatni a partokat, hogy a víznek így szabad lefolyást biztosítson, de »minclen oldalról roppant magas partokkali körülvétele miatt a mintegy katlanban fekvő víz levezetése teljesen lehetetlen« . Csináltatott rajt valamit a város 1872-ben, de ezzel a »kanizsai tengerszemek« kérdésének megoldását csak elodázta.

3) A részletes városszabályozási tervezet elkészítésével 1872-ben bízta meg a képviselőtestület a mérnöki hivatalt és szépészeti-bizottságot.

4) Ugyanebben az évben rendezték végre a piacok kérdését. A járdákon való árulást eltiltották. Kereskedőknek hetivásáros napokon csak a gyalogjárókon kívül szabadott egy-egy áiúládát elhelyezniük, de délután 2 órán túl ezt sem szabadott künnhagyniuk. A zöldség-, hal-, kenyér-, baromfi- és húsárusok részére a piac külön 15 öl széles részét jelölték ki. A kása- és gyümölcspiacot a csizmadiák mellé helyezték, a takarékpénztár előtti térre. A fapiac az Eötvös-téren volt, hetivásáros napokon pedig a felsőtemplom előtt. A széna- és szalmapiacnak a felsőteinplom mögött szabtak helyet, országos vásárokon azonban a takarmányt is az állat vásártéren árulták. A fazekasok a Babochay-háztól felfelé, a járda mentén, a rövidárúsátrak a Rosenfeld-háztól felfelé a gyalogjáró mellett, a kékfestő-sátrak a felsőtemplomtól jobbra sorakoztak. A gabonapiac maradt a piactér felső részében. Kádárok, asztalosok, szitások, valamint a gyümölcsös szekerek nagyvásárkor a gimnázium előtti téren, bábosok, fésűsök, kötelesek, kefekötök, bádogosok a Brunner-kávéháztól (Central) felfelé helyezkedtek el.

5) Nagyjában az országosvásári kirakodó árusok elhelyezkedése máig is így maradt. 1873-ban az utcákat átkeresztelték mai neveikre és bevezették az utcánkénti házszámozást, minden házra számtáblákat raktak.

6) A városszabályozási tervek életbelépte előtt is kötelezőleg kimondották, hogy utcavonalban ezután csak hosszában szabad építkezni, tehát tűzfalával az utcafrontra néző házakkal a város külső 4) 1867. 145/364. tanácsi jkv. 2) 1867. 495. jkv. 3) 1870. 343. tanácsi és 1872. 07. jkv. ) 1872. 54. jkv. 1872. 72. jkv. «) 1873. 28. és 1874. 203. tanácsi jkv. — 115 — 19* Az Erzsébet-tér 60 évvel ezelőtt Erzsébet-téri részlet a piac egy sarkával