Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)

Az 56-ik honv.-zászlóaljról

252' vértes tiszt, Jámbor őrmester golyójától találva, abban a pillanatban halva esik le a lováról . . . Most aztán, a nem eléggé hatásos tüzelés után, kard- és szuronj'okkal megkezdődött a legádázabb és legegyenlötelenebb harez, midőn a gyalogosnak ember és .ló ellen egyaránt kellett küzdeni és tartott addig, inig a honvédeknek a Dudvág partja m en liefet nem adott; a hová — keresztül törve a lovasoszlopokon — Pirovics Károly és Boleman Adolf századosok iparkodtak eljutni a jobbról-balról kaszabolt zászlóaljjal. Mielőtt Pirovics és Boleman századosok a Dudvág partját elérhették volna, a két hadoszlopban törtető zászlóaljat, a folyó mellett körülbelül száz lépésnyi távolságban — a vértesek teljesen szétrobbantották. A szétrobbantás zavarában, a mit a királyrévi uton a tömeg jobb oldalára hevenyészett két gyilkoló hatású kaitícságjoi segitségével idéztek elő, a zászlótartót bajtársai ösztönszerűleg az ellenkező odalra sodorták, a hol Szekeres József hadnagy folytatta az élet-halál küzdelmet. Kéznél levő harczosait rögtön a zászló körül tömöritette. Es hogy ez az üldözött kis fálánx szét ne szóródjék : majd a zászlótartó mellett, — lia a vértesszablyák oda kényszeritették, majd a szuronyok hegye előtt, rendkívüli bátorsággal buzdította, lelkesítette honvédéit ; — lépésről-lépésre törve az utat a lovas tömkelegen át, míg végre Horváth őrmester az óvatosan begöngyölitett zászlóval a Dudvág partjára menekülhetett. Mikor ezt a zászlónyéllel küzködö másik félistent a part mellett is üldözőbe vették a vértesek, kik közül egy altiszt nagyon közel jutott hozzá, hogy kicsavarja kezéből a zászlót, — görcsösen tartott ereklyét félre rántva, ezekkel a harsányan kiejtett szavakkal: „Inkább meghalok, de az ón kezemből ki nem veszitek a zászlót" elszántan a Dudvág folyóba vetette m agát. A vértes altiszt lovát leszúrták, erőszakos gazdáját pedig, ki a zalamegyei honvédek lobogóját elprédálni akarta, mikor a nyeregkápa mellől örült bátorsággal a pisztolyát is előrántotta, — agyonlőtték. Azon idő alatt, mig a folyóban vergődő fiút és a vizsodrától elkapott zászlót a balatoumelléki bajtársaknak megmenteni sikerült, Kovács őrnagy vezénylete alatt megérkezett a Bucskay-nonvédzászlóalj. Ekkor aztán a vértesek a nélkül,