Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)
A német beült a vármegyébe
217 Ennyi vagyont tett porrá és sok embert koldussá két alkalommal és pár óra alatt. 1) Az Egerszegen é^ Kanizsán történt bankóégetésröl Írások beszélnek. Hogy más városainkban is történt ilyen pusztítás, bizonyosak lehetünk róla. Azt pedig általában elmondhatjuk, hogy a Kossuth-bankók miatt feladás folytán kevés ember bűnhődött Zalában. Különben is elég büntetés volt, hogy a magyar bankjegyek elvesztették értéköket, és ezáltal sokan nagy szegénységre, sőt koldusbotra jutottak. Az események leírása során most egy nagyon szomorú naphoz érünk.» Október 10-én Csány László Budapesten az „Ujépület"ben felakasztatott. Zalavármegyét nagyon megrendité ez esemény ; hiszen megyénk fia volt Csány, mi adtuk a hazának, itt voltak gyermekkori társai és benső barátai. Mikor azt mondták neki : miért nem menekül hóhérai elől, mint a többiek ? azt felelte : „Nem akarok hazámtól távol élni, midőn benne meghalhatok." Meg is halt. De működése által példát adott nekünk, mint kell élni a hazáért, s hogy az igaz magyar ember hazája szabadsága és függetlenségeért ne irtózzék még a legcsufabb haláltól sem, nemhogy egyesek kigunyoltatásától. Csak testét ölték meg Csány hóhérai, szelleme s az eszme él — a mi keblünkben. 2) Daczára a szigorú intézkedéseknek, a megyében a nyugalom, a rend, a személy- és vagyonbiztonság nem állott helyre. Okt. 17-én gyűlés tartatott Z.-Egerszegen, melyen br. Verband tábornok és cs. k. kerületi parancsnok által az ideigl. ker. biztoshoz, általa pedig a megyéhez küldött rendelet folytán a megye kebelében kihirdettetett a statárium azokra, akik akár éjjel, akár nappal rablási szándékból elkövetett tetten éretnek, akár rablási szándék nélkül s fegyveres kézzel az ellenök küldött erőnek ellenszegülnek. 3) >) Cser József közlése után a Zal. Közi. 1895. évf. 2) Csány életrajzát lásd hátrább. 8) Nagy Károly ur iratai közt lévő okmány.
