Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)

Elfogatások

ELFOGATÁSOK. Szeptemberben és októberben napirenden voltak az elfogatások. Azt olvastuk előbb a vármegyének szept. 7-iki jkönyvéből, a Knezevitsnek adott felelettől, bogy a keszthelyi prem. rendházból eltávozott és bujdokló papok már ekkor elfogattak, vagyis szept. 7-én már fogva voltak. Valóban ugy is volt. Kik ezek a papok ? Premontrei-rendi kanonokok, akik ez időben a kesztketyi gimnáziumban tanárkodtak. Az egyik Kulcsár Fábián. Pap-honvéd volt a szabadságharczban. A másik Laky Demeter. Tudományos fő, több nyelvet beszélő és hires szónok, akinek hazafias beszédeire a keszthetyvidéki nemzetörök szivesen mentek az ellenség elé. A harmadik Sebesy Kálmán volt. Művelt, nemesszivü, mindenki által kedvelt és becsült, szintén több nyelvet beszélő paptanár

# Mind a három előbb nemzetőr-tiszt volt, utóbb honvédtisztek és végig kiizdötték a szabadságharczot. Sebesy a világosi áruláskor honvédszázados volt már. Ezek a pap-honvédek a világosi fegyverlerakás után viszszatértek keszthelyi rendházukba. Amint szept. elején Ivnezevits beült Keszthelybe, tudván, hogy őket bizonyosan elfogatja Knezevits, az elfogatás elől menekülendők, néhány napig a keszthelyvidéki szőlőhegyekben bujdostak. De már szept. 5-én este, Jeruska János rezi-i plébános rábeszélésére, mindhárman bementek Rezibe a plébánoshoz. Vacsora után aludni tértek ki egyik, ki másik szobába. De éjfél után 2 órakor mir egy csapat fegyveres katona döngette ajtójukat s németül ki-ibálták : —- Fölnyitani ! Hol van a két keszthelyi pap? A plébános reszketve ajtót nyitott s e közben egy szerezsán fejen szúrta. Amire Laky közéjük ugrott: — Itt vagyok, — kiáltá, — ne bántsátok az ártatlant !