Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)

Deczemberi napok

im gyár nevünk védelmére! — Ragadjon fegyvert mindenki, ki azt emelni képes. A nép kezében lándzsa, kasza, kapa, ásó, vasvilla, és minden, — erős fegyver, csak bátor karokkal hordozza azt. — Fel magyar nép! mert a magyart ki akarják törleni a nemzetek sorából, és Magyarországot Németországba beolvasztani. Fel! mert amely nemzet magát elhagyja, az vesztét megérdemli. Nem kivánja azt a haza, hogy ti rendes sorokban szálljatok szembe az ellenséggel, — de igen is azt, hogy nagy tömegekbe egybegyűlve, oldalról és hátulról nj'ugtalanitsátok azt, — élelmi szereit, fegyvereit, lőszereit, társzekereit, leveleit elfogjátok, — s hol rajta erőt vehettek, embereit fogolylyá tegyétek, — pusztítsátok. Szolgáljon példaképüj ellőttetek a tolnai, veszprémi és fehérmegyei nép, melynek segítségével a rabló horvátokból Ozoránál több mint hétezer fogatott el s feg3^vereztetett le, a fehérvári nép fegyvertelen kezekkel ezerhétszázat fogott el. Két somogyi kanásznak, kik Jellasich leveleit elfogták, köszönhetjük, hogy az árulással jókor tisztába jöttünk. — Csak egyetértés kell, s a haza ellenségei szétporlanak. A haza szivesen jutalmazza a jó szolgálatokat, nevezetesen egy elvett ágyúért 200, egy mázsa puskaporért s egyéb lőszerért 20, egy puskáért 5 pfrtot ad azonnal a bemutatónak. De lelkesítsen főleg bennetek ne a jutalom, hanem azon hazafiúi érzelem, melylyel minden magyarnak fenyegetett hazája iránt viseltetni szent kötelessége. -— Teljesítsétek azért szivesen, jó kedvvel azon — elismerem — terhes szolgálatokat. melyek a hadsereg győzelme elősegítésére egyáltalán szükségesek. És vájjon ki ne viseltetnék kegyelettel a föld iránt, melyen apáink a szabadságért halálos harczokat vittanak, melynek mezeit hős vérrel áztaták, melynek halmai alatt nyugoszliak szent poraik, s mely földön kivül e széles világon nincsen számunkra hely. melyen — mint irva van - - élnünk, halnunk kell. Fel tehát fegyverre bajnok magyar faj ! és mindenki, kit B föld hord s egével betakar. Fel ! és Isten nevében — egye* stílt erővel riasszuk el az ellent hazánk tereiről, melynek büszke fiai rabigához nem szoktak, — hogy majdan, ha az áldott béke visszatér s mi egy szabad nemzetnek leszünk fiai, csen-