Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)

Deczemberi napok

173 Fel, isten nevében ti a nép milliói! Telünk a jó ügy> igazság, velünk az isten!!! Kelt Pesten, dec. 22-én 1848. Az országos honvédelmi bizottmány nevében, Kossuth Lajos, elnök." A Micsoda hangok ezek! . . . De nemcsak Kossuth Lajos beszélt igy. Ugyancsak decz. 22-én Győrött, a Görgei táboránál, tollhoz nyúlt megyénk halhatatlan fia: Csány László is. Ezer meg ezer példányban nyomatott szózatot intéz a néphez, szétküldve azt a megyékbe. Szórták is szanaszét és olvasták, s akiben volt egy kis vér, az lehetetlen, hogy meg ne mozdult volna olyan kiáltó szóra, a milyennel beharsogta Csány proclamatió jávai az egész Dunántúlt, Kijutott Zalavármegyébe is ez a'kiáltvány sok-sok példányban. Megdöbbenve, meghatva beszél a néphez ; tüzeli, lelkesifi s elkeseredésre birja azt; mintha csak a magyar nemzet koporsója melleit és gyászba borultan de kardosan — állna, és onnét dörögné szokatlan stílusban: '„Nevében az elárult hazának szólok hozzátok magyarok, barátaim ! — Azon hazának nevében, melyet minden bűne nélkül fiz oldalról támadott meg az ármány átkozott fegyvere. líüne nélkül, mondom, mert — az élő Istenre! — a magyarnak egyéb bűne nincs, mint hogy azon törvényekhez, melyeket a legutóbbi országgyűlésen márcziusban nyert, melyek mindnyájunkat egyenlőkké tőnek a törvény előtt, melyek benneteket a földesúri terhes tartozásoktól felmentvén, földeiteket szabaddá tették, e törvényekhez — mondom — ragaszkodik, l'edig e törvények megtartására a király megesküvék. Ks mégis bűnül rovatik fel a magyarnak, hogy azokat megtartani kívánja, és pártütőknek bétyegezve, saját királj'a nevében zsoldos katonasággal támadtatik meg és saját királj'a a német császár seregei égetve, rabolva a békés falukat, tódulnak a földre, melyet őseink vérrel szereztek, s metyet az unokáknak nem lehet — nem szabad gyáván eladuiok. Fel tehát magyar nép ! — fel közös szabadságunk, ma-