Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)

Októberi napok

113 uem nyitottak ajtót. A künn levők fenyegették a tiszteket, ha rögtön meg nem adják magokat, az ajtót bezúzzák és valamennyit lekaszabolják. Ez hatott! Az ajtó kinyílott, s a tisztek h oldott kardjaikat átadták. Az uj tulajdonosok első dolga volt a kardokról a feketesárga bojtot letépni és sárba taposni. A togoty tiszteket senkise bántotta. — A következő napokon Egerszegre kisérték. Verték a riadót. 'A nemzetőrök sietve gyülekeztek a piaczon. Mártinkovies I\ároly százados rendezte a csapatot. Futárok mentek Vidoshoz és a zalai önkéntesekhez, sürgetve jövetelüket, mert a város már megkezdte a támadást. — A vármegyeház padlásán elrejtett dárdákat az utczára hordták, s aki csak elbirta : kicsiny, nagy fölragadta és elment ellenséget ölni. Mások felkötötték kardjukat, pisztolyaikat övükbe dugták. Némely békés, a légynek sem vétő családapa ugy fölszerelte magát, s olyan harczias külseje volt, mintha csak egymaga akarta volna elpusztitani az egész horvát sereget! Sátfárics mérnököt és Klingspiel urasági fövadászt, mint az ellenséggel czimborálókat, elfogták. Ártatlanságuk azonban később kiderült, s mindkettőt szabadon bocsátották. Mig ezek történtek, minduntalan el-elkiáltotta valaki: ,,.laj ! j »nnek a horvátok, mindjárt a piaczra érnek, már néhány embert megöltek.'' De szerencsére mindez csak üres és félelemszi'ilte aggodalomnak bizonyult, mert az elleuség nem jött. Feltűnő volt, hog}' Nuzsán, ki a télre vert harangokat hallhatta és még sem jött a benlevők segítségére. Ezt különfélekép magyarázták. A sörház felé lakók némelyike állította, hogy Nuzsán a éj felkelőit már befelé indította, a midőn a megnjult zápor •au kapra a jövőket, kik megvizesedett kovás puskáikat nem használhatván, visszafordultak. He a valódi ok nem az lehetett, hanem az,' hogy sok nemzetőr nem várta, mig mindnyájan összejönnek, hanem harczvágytól sarkalva, megtámadták az ellenséget és folyton lövöldöztek rájok. Hátuk mögött meg Szent-Miklóson nemzetörök tanyáztak, s igy félhettek, hogy két tüz közé szorulnak. Ez idő alatt megérkeztek a zalai önkéntesek, kik a vágóhidnál a berekben levőket támadták meg. Nuzsán a minden oldalról fenyegető veszélyt látva, a városban levőket sorsukra hagyta. Yidos őrnagy is végre jó későn bevonult vasmegyei