Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Bacsányi János. Ernyei Istvántól

4.0 A bizottság a király clé tcrjeszté véleményével együtt a vallatások eredményét. A jelentés Bacsányi állításait valószínűtleneknek mondja s bünül rójja fel, hogy noha tudomása volt a tervről, még sem jelentette fel. Ezenkívül a munkáiban hirdetett forradalmi eszmék, a vallomásaiban megnyilatkozó fanatizmus és rajongó, elkeseredett ékesszólása miatt is a legveszedelmesebb emberek közé sorolja s ajánlja a királynak, hogy egy időre jó lenne ártalmatlanná tenni. A per azonban újra kezdődött. A megyék ugyanis elégedetlenek voltak az eljárással s feliratot intéztek a királyhoz, melyben kifejték, hogy a magyar Bacsányi János. vádlottak felett magyar testületnek kell törvényt látnia. A király engedett s Bacsányit szeplember 24-én negyedmagával Buda egyik katonai épületébe szállítják. A királyi tábla előtt a jellemtelen, kapzsi, otromba Ncmcth János királyi ügyigazgató mint közvádló a társulat valamennyi említett tagját felségsértésről és hűtlenségről vádolja s fejvesztésre és jószágelkobzásra itélendőknek tartja. Közben elfogják Szentjóbi Szabó Lászlót, Verseghy Ferenczet és Kazinczyt is s a kir. tábla a kihallgatások után halálra ítélte őket, Martinovicsra és a négy igazgatóra pedig a fejvesztést és jószágelkobzást kimondta ; Bacsányit azonban fölmentette, mert forradalmi verseiért megbűnhődött már, Martinovicson kívül pedig senki sem tudott róla, hogy az összeesküvés czéljait ismerte