Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Zalavármegye. Hoffmann Mórtól

tárban a liegyestoi. A hegyesdinek formája cgcszcn ezukorsiiveg alakú s egy omladozott várral koronázott tetője olyan, hogy messziről azt hinné az ember, hogy meg sem lehet állni rajta. Ezt erdők övedzik. A hegyestői is ezukorsiiveg alakú, de kétszer oly magas, mint az előbbi, gyönyörű szőlők övezik. A megye nagyobb folyóvizei a Dráva, a Mura, a ^tavaíf' ^ala és az_Eger s még több kisebb folyóvíz. A Dráva, mely a megye déli részét mossa Horvátországtól választja azt el. Légrádnál a Murával egyesül és Somogyba lép át. Alacsony partjai mellett folyása nagyon sebes, s nem kevés kárt okoz áradásaival. A kereskedelemre nézve hasznos, mert hajókázható. Fövényéből aranyport mosnak. Hala bőségben van, s partjait szép bükkes és tölgyes erdők kísérik. A Mura Deklezsinnél jön be a megyébe s Légrádnál a Drávába ömlik. Ezzel képezi a Muraköz félszigetetét. Tekervényes alacsony partjai vannak, gyakran és hirtelen kiönt, szintén hajókázható. A Zala Zalafőnél Vasvármegyében ered s Páczodnál lép a megyébe. Zalabértől kezdve dél felé foly, s miután egy gyönyörű völgyet formálna, Hidvégen felül a Balaton mocsárjaiba vész. Dél felé sok posványt és bozótos helyet csinál, melyek szélessége ZalaApáti és Esztergál körül 4 kim. x\ folyó nem hajókázhatój^Egykoron híresek voltak rákjai, de az utóbbi években valami pusztító betegség következtében kivészesnek indultak. Az Eger a bakonyi erdőkben fakad s keresztül folyván a tapolczai járáson a szigligeti és badacsonyi hegyek közt a Balatonba ömlik. Folyása közben sok liszt-, fűrészmalmot és kallót forgat; keskeny, de mégis szép völgye magas hegyektől van körülvéve. A megye kisebb folyóvizei : a Kerka, Lendva, Lcsencze, Marczal, Trnova, Kanizsa, Héviz, Váliczka, Pölöske, Cserta, Tatna, Cserna stb. Azonkívül számos hegyi patak. Tavai közül legkiválóbb egész hazánkban a Balaton. A megyének ásványvizei is vannak. Savanyuviz-forÁsványvizck. rások Füreden, Kékkúton, Rendesen és Vérkuton. A füredi savanyu víz-forrás a helységtől egy negyedórányira fekszik egy völgyben, s az útról nem is láthatni addig mig az ember az erdő sarkához nem ér. Mikor a lejtőről leérünk, előttünk fekszik a fürdőintézet. A savanyuvíz forrás 18 gömbölyű kőoszlopon nyugvó fedélzet alatt van, mintegy 2 méternyire a föld színétől. Nagy melegben erős a füredi savanyuvíz, de messze vitetvén, erejét elveszti. A kékkúti savanyúvíz Kékkút helységtől keletre esik s kővel van kirakva. Vize megközelíti a fürediét, szine kékes. Rendes faluja alatt Pálköve nevezetű helyen van egy forrás, a Balatonhoz 4 méternyire; ha tisztán, a Balaton vize nélkül merítik, erősebb a tiiredinél. A vérkúti Zánkához egy félórányira a Balaton partján van. Vize inkább keserű, mint savanyú; nyári napokban úgy iátogatják, mint a füredit. H VI.IS Í.s H.IKKM \\s : Zulamçgyei évkönyv. ÜL