Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)
Néhány vonás kelet költészetéből. Farkas Józseftől
NÉHÁNY VONÁS KELET KÖLTÉSZETÉRŐL. Irta: Farkas József. A népek belső kedélyéletének leghívebb kifejezője költészetük, úgy első fejletlen állapotában, mint később művészi alakjában ; ez a közvetlen hang minden egyes nép vidám cselekvényre hangolt kedélyéből s e miatt ugyancsak ez adja elő híven a különböző nemzetek egymással ellentétes szellemi ősvonásait is, költészetök szép alakjainak művésziessége által a legtisztább ellentétekben. Mint a művelődés bölcsője, Kelet szolgált legelőször vallással ,és költészettel az emberiségnek. Irodalma egészben költői s vallási. Ámbár pedig Kelet a mívelődés vesztegintézete, mindazáltal a mai polgárosodás nem szakadhat el annyira élőkorától, hogy a keleti míveltség adataira szüksége ne volna. Mig csak az ember keblét a nyelv és vallás szeretete melegíti, mindig előtte fognak lebegni a kezdetleges állapot bűbájos eseményei, melyeknek előadásában a naiv együgyűség, s a keleti kalandosság versen3 reznek egymás ellen. Szólunk a költészetről szűkebb értelemben, olyanról, mely mindazon követelményeknek megfelel, melyek mai kiművelt álláspontunk szerint költő-műremeket alkotnak, azután ilyent természetesen Görögországban keresünk és találunk ; ámde méltányolnunk, a görög nemzetbüszkeség mellé kell léptetnünk azon népeket, melyek minden művészet s igy a költészet feltalálását is magoknak tulajdonítják. Az általános s szerencsés irodalmi s eg3'éb emlékekre támaszkodó világtörténet ugyanis világosan bizonyítja, hogy, midőn Görögország saját nemzetiségének első csíráit még alig hogy kifejlődésre juttátá, Egyptomban, Elő- és Utó-Ázsiában a költészetet és építészetet, a szobrászatot és festészetet már készen, buzgalommal s tervszerüleg művelék ; bebizonyúlt, hogy Egyptom s Hellasz műveltsége is Indiába, mint forráshoz vezethető vissza. A történetírás atyja Herodotos történetének második könyvében említést tesz egy énekről, mely az első egypt. király egyetlen fiának (Manerosnak) halálára ott készült ; szintén elismert, a legújabb útazók s régiségbúvárok által is megállapított tény, hogy Egyptomban az építészet már Sesostris idejében a legnagyobb virágzásban vala. S a lyrai költészet szép virágai a khinai és héber nemzetiség magas Farkas József volt nagykanizsai gymn. igazgató.
