Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)
A csáktornyai állami tanítóképző intézet. Hoffmann Mórtól
241 tegyenek, mert csakis ebben az esetben véglegesítette őket. A magyar nyelv tanítása Muraközben minden oldalról közóhajként lépett fel, csakhogy hiányoztak hozzá a megfelelő tanerők. Ekkor, 1878-ban a csáktornyai választókerület akkori képviselője Szabó Imre interpellátiót terjesztett a képviselőház elé, melyben feltárta a muraközi iskolák bajait s egy állami képezdének Muraközben való felállítását sürgette. A képviselőház a képezde felállítását kívánatosnak mondotta ki. — Trefort miniszter Gönczy Pál miniszteri tanácsost küldte Muraközbe a képezde ügyében, ki a képezde helyéül Csáktornyát találta alkalmasnak. Gönczy a kormány nevében Csáktornya városával alkura lépett s 1879. január 9-én az intézet elhelyezésére nézve szerződést kötött. Csáktornya város kötelezte magát saját telkén és költségén a miniszter által megállapított terv szerint a képezde czéljainak megfelelő épületet emelni, a mig pedig ezt megteszi, ideiglenesen a szükséges tanhelyiségekről bérlet utján gondoskodik. A miniszter 1879. évi julius 9-én Csáktornyán egy állami tanítóképzőintézet felállítását elrendelte. A felállítandó képezde czéljául tűzte ki a miniszter, hogy benne különösen oly magyar tanítók képeztessenek, kik a horvát és vend lakosok iskoláiban mint e nyelveket értő egyének a magyar nyelven való tanításra alkalmaztassanak. E végből elrendelte, hogy a muraközi horvát nyelv a képezde minden osztályában 2—2 órán tanittassék s az e tekintetben kifejtendő eredmény különös figyelemmel kisértetvén, arról hozzá minden tanév végén jelentés tétessék. A képezde a Zrínyi-várban nyert ideiglenes otthont. Igazgatójává a miniszter Bárány Ignácz csurgói képezdei igazgatót nevezte ki s őt ,bízta meg a képezde berendezésével is. Diszes közönség jelenlétében 1879-ik évi szeptember 20-án nyílt meg a képezde. Az intézet benlakásra és köztartásra lévén berendezve, a növendékek magában az intézetben élveznek lakást, élelmezést, mosást és világítást. A leendő muraközi és vendvidéki tanítók képzése megkezdődött. A túlnyomó részben magyar ifjak kedvvel tanulták a horvát s vend nyelvet s igy már az intézet első évében remélhető volt, hogy pár év alatt horvát és vend polgártársaink körében számos magyar tanító fogja a magyar nyelvet és szellemet terjeszthetni. Azonban az illyrizmusért rajongó horvát túlzók az intézet keletkezését és működését politikai tekintetből rossz szemmel nézték s nem is késtek az intézet keletkezése s czéljainak megvalósítása elé különféle utakon s módokon akadályokat gördíteni. Különösen felkölté érzékenységüket, hogy nem az irodalmi horvát nyelv, hanem a muraközi horvát nép nyelve taníttatott az intézetben. Az állam által kiadott Margitai-féle muraközi tankönyvek ellen háborút indítottak. A képviselőházban dr. Vucsetics István zágrábi kanonok s horvát képviselő felszólalt a képezde működése és a muraközi hazafias tankönyvek ellen. A miniszter egy országos bizottságot küldött ki, hogy a muraközi tanügyi állapotokat a helyszínén vizsgálja meg. A bizottság 1883. jan. 29-én tartotta meg gyűlését Gönczy Pál min. tanácsos elnöklete, több országgy. képviselő, vármegyei és egyházmegyei előkelő egyén részvétele mellett. A bizottság hosszas tanácskozás után meggyőződött arról, miszerint nem hogy tüzzel-vassal történnék a magyarosítás Muraközben, hanem ellenkezőleg Muraköz ifjúságának hazafias nevelése és tanítása körül sok a kívánni való. E végből szükségesnek látja az országos bizottság, hogy: 1-ször a magyarúl tanítani nem képes muraközi tanítók részére a csáktornyai képezdében magyar nyelvi póttanfolyamok rendeztessenek ; 2-szor Muraközben minél több állami iskola állittassék : 3-szor a magyarul nem beszélő tanítók mellé magyar segédtanítók adassanak ; 4-szer, mivel az illyr könyvek sem tartalmuk, sem nyelvezetüknél fogva nem alkalmasak a muraközi iskolákban való használásra, ujak készíttessenek. Az országos bizottság határozatainak meg volt az eredménye. HALIS CS HUKFMANS: Zalamegyei évkönyv L(J
