Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

A csáktornyai állami tanítóképző intézet. Hoffmann Mórtól

242 Számos állami iskola állíttatott, hazafias tankönyvek Írattak, három éven át a képezdében magyar nyelvi póttanfolyamok szerveztettek, szóval minden törvényes eszköz felhasználtatott, hogy ezen elhanyagolt végvidék hazafias irányban neveltessék. A minisztérium a képezde épületének tervrajzát elkészítvén, a város az építés munkálataira 1881. február 14-én árlejtést tartott, melyen az építést 73 ezer forintért kiadta. Ezen díszes, minden igényeket kielégítő épület azonban soha felépítve nem lett. A város ugyanis terhesnek találta magára nézve az állammal kötött szerződés feltételeit s az épület tervét is kifogásolta. Hűzta, halasztotta tehát az épitkezés megkezdését, később a szerződésileg kikötött határidőnek meghosszabbítását s a benlakás intézményének megszüntetését kérelmezte a minisztériumnál. A huza-vona évekig eltartott, miáltal 10 éven keresztül bérelt helyiségekre volt utalva az intézet. A képezde tanári testülete látván az épités iránt való komoly szándék hiányát, memorandumban kérte a miniszter intézkedését, esetleg a képezdének más helyre való elhelyezését. Szombathely városa és Vasmegye fényes ajánlatot tettek a képezdének Szombathelyen való felállítására nézve. Az intézet első, buzgó igazgatója és szervezője 1882. julius 8-án elhunyt. Helyét Samu József félegyházai igazgató foglalta el, a ki nem szűnt meg sürgetni a várost és az államot az épités és a kertnek való telek kihasitása végett. 1883. január végén a minisztérium újabb tárgyalásba bocsátkozott a várossal s felhívta, hogy hozzon végleges határozatot a képezde felépítésére nézve s jelöljön ki a képezde kertje és gazdasági telepe számára szükséges 10—12 hold telket. A város 1883. márczius 31-én azt a határozatot hozta, hogy a képezde részére hajlandó 12 holdnyi területet kihasítani, de a képezde építéséhez semmi egyébbel nem járulhat, mert anyagi viszonyai nem engedik meg. 1884-ben a város 12 hold telket és 20 ezer forintot ajánlott fel a képezde építéséhez, de a kormány a város ajánlatát keveselte s Perlak város képviselő-testületével tette magát érintkezésbe. Perlak város képviselő testülete egyhangúlag elhatározta, hogyha a megye az ő tulajdonát képező épületet és 4 holdnyi kertet a képezdének átengedi, ez esetben kész 30 ezer forinttal járulni a képezde felépítéséhez. — Csáktornya értesülvén Perlak lelkes ajánlatáról, áldozatkészségének nemes lángja újra fellobbant s a képezde felépítésére 30 ezer forintot és 12 hold földet szavazott meg. A minisztérium Csáktornya városnak ezen ujabb ajánlatát elfogadta, mire a város 1885. junius 10-én az állammal kötött ujabb szerződést aláirta sa 12 hold földet az intézetnek átadta. Az intézet kertje így 1886. tavaszán megmunkálás alá vétetett s az mezei gazdaság, fatenyésztés, konyhakertészet s később szőlőszet czéljaira tervszerüleg berendeztetett. A gróf a képezde bérletét 1887. szeptember 22-én felmondotta. Ezen felmondás következtében a képezde építése elhalasztást már nem szenvedhetett. A miniszter tekintettel az országos pénzügyi viszonyokra a már évek előtt 73 ezer frt költségvetéssel elkészített tervtől elállott s a tervet módosította. Az épités költsége a módosított terv szerint 47506 frtra rúgott, mely összeget a miniszter 1888. év elején engedélyezte s május 14-én a munkálatokat megkezdette. Az új épület alapkövének letételi ünnepélye junius 7-én történt a kormány és megye közegeinek s nagy közönségnek jelenlétében. A képezde még abban az évben elkészült, azonban csak 1889. tavaszán költözött bele. Ugyanebben az évben épitett csáktornya-ukki vasút vonala keresztül metszette az intézet kertjét; kárpótlásul a város a kert északi oldalán adott az intézetnek megfelelő nagyságú helyet. A miniszter 1889-ben gazdasági épületekre 4 ezer forintot engedélyezett; az 1890. évben pedig 8400 forintnyi költséggel tornacsarnokot építtetett és szereltetett fel, az 1891. évben egy méhes felállítására, az internátus felszerelésére, csatornázásra, tanszerek kibővítésére közel