Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)
Zalavármegye népoktatásügye. Ruzsicska Kálmántól
196 Így a zalaegerszegi államilag segélyezett községi kétosztályú felső népiskola 1889-ben polgári leányiskolává, a nagykanizsai községi kétosztályú leányiskola 1892-ben államilag segélyezett községi polgári leányiskolává fejlesztetett. Sümegen 1890-ben községi felső leányiskola nyittatott. Keszthely város megfelelő telekkel és tizezer forinttal járul a jelenlegi felső népiskolájából fejlesztendő állami polgári leányiskola épületéhez. Megnyitása 1895/6 tanév folyamán remélhető. Földrajzi és határszéli viszonyainál fogva fontos hivatás vár a csáktornyai állami polgári leányiskolára, melynek két osztálya már 1895 évi októberben fog megnyittatni. A csáktornyai leányiskola betetőzése után az alsó-lendvai polgári leányiskola szervezése kerül sorra. A Keszthetyen és Tapolczán már előbb létezett zárdaiskolákon kivül 1885-ben Nagy-Kapornakon, 1890-ben Nagy-Kapornakon, 1892-ben Zala-Apátiban nyittattak uj zárdaiskolák. A zalaegerszegi polgári leányiskola felé két tanévre terjedő női kézimunka tanfolyam emeltetett ; ilyennek a sümegi felső népiskola felé szervezése folyamatban van. Ez idő szerint létező nyolcz polgári iskolánk közül 1896/7. tanévben államosittatni fog a csáktornyai polgári fiúiskola, az alig egy év előtt államosított alsó-lendvai polgári fiúiskola pedig még a jelen tanév folyamában fog harminczezer forintot meghaladó értékű új épületében elhelyeztetni. A keszthelyi gymnasiumnak főgymnasiummá fejlesztése folytán fokozatosan fog az ottani polgári fiúiskola beszüntettetni. Zalaegerszegi polgári fiúiskolánk, ugyancsak a már 1895 őszén megnyitandó állami főgymnasium folytán fog fokozatosan megszűnni olyképen, hogy a vele kapcsolatos s a népesség arányához képest az ország egyik leglátogatottabb középkereskedelmi iskolája a legmesszemenőbb áldozatokkal is fentartassék. A nyolczvanas években a polgári iskolák gyakorlati irányának épp Zala-Egerszegen czélbavett érvényesítéséhez nagy remények fűzetvén, itteni polgári iskolánk kereskedelmi iskolával s műasztalos tanműhelyivel bővíttetett ki. A harmadik — gazdasági-tanfolyam czéljaihoz meg volt már a telep is ; megnyitva azonban soha nem lett. A kereskedelmi szakképzés felé való törekvés pedig absorbeálta az időközben beszüntetett műasztalos tanműhely növendékeit. Mignem a megyei központnak társadalmi s szellemi igényei ujabban is felvetették egy középiskola szükségességét s a zalaegerszegi főgymnasiumnak már a század első felében megnyilatkozott eszméje, a közoktatási kormány, a vármegye és a város példátlan áldozatkészségével — valósulást nyert. Legnagyobb viszontagságokon mégis felső népiskoláink mentek keresztül. Fennebb emlékeztem meg a zalaegerszegi, nagykanizsai s keszthelyi felső népiskoláknak polgári iskolákká fejlesztéséről. Megszűnik a gazdasági szakoktatással kapcsolatos tapolczai felső népiskola is, mely az ott néhány év előtt megnyitott s a vidék érdekeit előnyösen felölelő állami vinczellériskolával szemben helyi jelentőségéből is sokat veszítvén, a város és nagy vidéke óhajához képest, latin tanszékkel ellátott polgári fiúiskolává fejlesztetik. Az uj iskolának ezévi szeptemberben megnyitása már elrendeltetett. Tehát még a hetvenes években szervezett felső népiskolák közül csak a balaton-füredi szeretetház és a fiókintézetét képező balaton-füredi vinczellérképző élték túl a felső népiskolákkal való kísérleteket. A balaton-füredi, most már fenséges védnökéről elnevezett „Erzsébet szeretetház", az államsegély mérvéhez képest államosittatván, legközelebb új
