Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)
Zalavármegye népoktatásügye. Ruzsicska Kálmántól
197 alapszabályokkal ellátva, összes viszonyaiban dicséretesen fejlődve, teljes mérvben tölti be magasztos emberbaráti hivatását. Zalavármegyének két középkereskedelmi iskolája van. Az egyik — mint fennebb érintem — a zala-egerszegi polgári fiúiskola mellé állíttatott 1. 885 :ben, a másikat a nagykanizsai izraelita hitközség 1890-ben megnyitott polgári fiúiskolája mellé állította 1891-ben. Alig szükséges jeleznem ezen két fontos iskolánk rendkívül jótékony, első vonalban a kereskedelem magyarosodására s a középkereskedelmi iskolák által elérhető életpályáknak kellő társadalmi méltatására gyakorolt hatását, melynek határszéli megyénkben valóban kétszeres jelentősége van. A zalaegerszegi középkereskedelmi iskolát 1894/5. tanévben kilenczvenöt, a nagykanizsait ugyanazon tanévben nyolczvankilencz növendék látogatta. Elemi iskoláinkra áttérve, szenteljünk egy rövid megemlékezést muraközi népoktatásunk fejlődésének. Valóban lehetetlen néhány sor szűkre szabott keretében még csak sejtetni is azon sok reményt és nehéz gondokat, melyek muraközi oktatásügyünk alig tízéves fellendüléséhez fűződnek. A nyolezvanas évek elején Muraköz népoktatás ügyének gyökeres rendezésére irányult közfigyelem, mely egy országos bizottságot foglalkoztatott a helyszínén, élénk tanúságot tesz a fenforgott akadályok nagyságáról és sokaságáról. A Stridó bérczeitől órák számra Csáktornya felé húzódó határvonal állandóan nyitott kapuja volt a stájerországi iskolázásnak ; de százakra ment évenként a felső muraközi hegyvidék sehol nem iskolázó tanköteleseinek száma is. Alsó-Muraköz számos túltömött iskoláiban sok elaggott, vagy idegen oklevéllel bíró tanító működött, kik erő, hajlam vagy akarat hiányában a magyar nyelvet oktató képességgel nem bírván, csak gépiesen vagy sehogysem tettek eleget a törvény követelményeinek. A csáktornyai képezdénk által nevelt ifjú tanítók az ország más nemzetiségi vidékeire is elszéledvén, az égetőbb személyi bajok egyelőre póttanfolyamok által voltak orvosolhatók. Sok elvi nehézségbe ütközött a közigazgatásilag hozzánk csatolt Muraköznek egyházmegyeileg a zágrábi érsekséghez tartozósága, a muraközi tájnyelven szerkesztendő tankönyvek kérdése, nemkülönben az alkalmas tanítók hiánya, egyes községek szegénysége vagy rendkívül mostoha földrajzi viszonyai folytán felburjánzott zúgiskolák káros visszahatása. De a muraközi népoktatásügy történetét egy önálló könyvben tüzetesen megírni óhajtván, ezúttal a mai állapotoknak küzdelmes és hosszú munka által elért eredményére vetek egy pillantást ! Stridó négy határszéli uj állami iskolával, tehát öt iskolában (Sridó, K'acz-Kanizsa, Királylak, Második hegykerület, Negyedik hegykerület) kilencz tanítóval, bástyája a magyarságnak északon. Alsó-Muraközön Perlak oktatásügye virágzott fel alig tiz év alatt oly sikerrel, melynek fénye kiárad az egész drávamenti délvidékre. Körülbelül harmincz növendékkel és két tanítóval megnyitott állami iskolájában, ma már tíz tanerő vezetése mellett több mint ötszáz gvermek élvezi a hazafias oktatas áldását. A vármegye által felajánlott Filanda épületre a közoktatási kormány tizenkét tantermet, igazgatói lakást és összes egyéb helyiségeket magában foglaló épületet emelt. Van kisdedovodája s iparos tanoncziskolája is. Csáktornya a muraközi kultura metropolisa a népoktatásügy legtöbb agazatában elért szellemi hatásával a szó nemes értelmében végvára a magyarsagnak Horvát- és Stájerország szomszédságában. Tanítóképző intézetéről már fennebb emlékeztem meg. Kisdedóvodáját az ottani kisdednevelő egyesület építette s tartja fenn. Van a magyarosodás terén már nagy múlttal biró községi elemi flu és leányiskolája, államilag segélyezett községi polgári fiúiskolája. Utóbbinak államosítása folyamatban van; állami
