Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)
Zalavármegye népoktatásügye. Ruzsicska Kálmántól
195 Az internatusokkal kapcsolatos vagy azok nélkül eszközölt tanítóképzésről akademice sokat lehet írni és vitatkozni. Egy azonban bizonyos ! A családias alapon szervezett bennlakás nem egy nemes érzést fakaszt ki sok ifjú szívéből, ki már talán kora gyermekéveitől küzdelmekben elfásulva, vagy a szülői szeretet gyámolitását egészben is nélkülözve — a képezdei „otthon" melegénél heveri ki pessimismusát. Hiszen az eszményekben való hitet csak fogékony lelkekbe lehet beoltani. A tudás csak szövetségese a szívnek ! Az ismeretek rendszereit lehet javítgatni; a lelki képzés csorbáit semmiféle szaktárgygyal sem lehet kiköszörülni. Mindig sok örömömre szolgál, hogy csáktornyai tanítóképző intézetünk szervezetében és szellemében a nevelői hatásnak oly sok alkalmát találom. Az összes hatóságoknak állandó és kiváló gondját képezte a Muraköz specialis viszonyainak figyelembevételével felállított csáktornyai állami tanítóképző intézet, mely a nagyméltóságú közoktatási kormány és Csáktornya város lelkes áldozatkészségéből ma már saját palotájában van elhelyezve, külön tornacsarnokkal s a tizenkét holdnyi telekhez szükséges gazdasági épületekkel ellátva, belső és külső felszerelése összes mozzanataiban kifejlesztve. Egész nemzedékeit nevelte már a hazafias tanítóknak nemcsak Muraköz és a zalavármegyei vendség, de az ország egyéb nemzetiségi vidékei számára is. Az ő apostoli buzgalmuknak, példájuknak és tapintatuknak — amint ezt már máskor is hangoztattam — nagy része lesz idegen ajkú polgártársaink abbeli bizalmának megerősödésében, hogy mindaz, a mi köztük a magyar kultura legtörvényesebb eszközeivel történik, saját anyagi s szellemi boldogulásuk felé egyengeti az útat ! A kisdedvédelem és tanítóképzés mellett, a nemzeti művelődés nagy épületének harmadik hatalmas alapköve — a nőnevelés ! Rousseau Emiljének egyik legtalálóbb kijelentését az ötödik könyv ama megjegyzése képezi, miszerint ha az emberiség nagy és erényes akar lenni, tanítsuk meg az asszonyokat az erényre és nagyságra. Leibnitz (Lettres à Pl. V) kijuttatja részét a nőnevelésnek is, midőn azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy az egész emberi nemet át lehetne alakítani, ha reformálnánk az ifjúság nevelését. De a németeket a rómaiaknál a nők fontosabb társadalmi és kedélyi * állása miatt többre becsülő Tacitustól egész a mai napig minden számbavehető gondolkozó, többé kevésbé tanúságot tesz az anyák, a nők nagy hivatásáról. Ámde szálljunk le a széles világtörténeti látkörről a magunk viszonyainak szűkebb keretébe s jelentsük ki, hogy első sorban hazaszerető, vallásos, egyaránt értelmes, erkölcsös anyákra van szükségünk. Kik — mint Hugó Viktor mondja — szeretetükkel és szorgalmukkal megvetik a családi élet erős alapját. Szükségünk van rájuk, főleg itt a határon, honnan seregestül viszik leányainkat idegen országok nevelőintézeteibe, hol az idő és viszonyok gyakran legkártékonyabb hatással vannak érzületükre. Neveljük őket mi magunk a magunkéinak ; fcjleszszük, idomítsuk hajlamaikat, vessük meg akaraterejük, jellemük szilárd alapjait: gyujtsuk ki szivükben a leendő magyar anyák kis körben is nagy hivatásának ambitióját. Az egyszerű népiskolától a legfelsőbb fokú képzésig minden keretben meg van a nőnevelésnek a maga kimondhatlanúl fontos feladata. Ha a Nagy-Kanizsán felállítani tervezett felsőbb leányiskola kivitele egyelőre elhalasztatott is : mégis alig néhány év alatt, a városok lelkes felbuzdulásával számbavehető haladás történt e téren vármegyénkben. 13*
