Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Zalavármegye népoktatásügye. Ruzsicska Kálmántól

ZALA VÁRMEGYE NÉPOKTATÁSÜGYE. Irta: Dr. Ruzsicska Kálmán. Egy pillantás Zalavármegye térképére eléggé sejteti azon fontos és messzeható czélokat, melyek hazánk e szép darab földjén, a népoktatásügy keretében, nemzeti s művelődési szempontból egyaránt megoldást igényelnek. A Stájerországgal és Horvátországgal közvetlenül határos Muraköz és Vendség ; a közel hatszáz községből álló vármegyének úgy a Balatonmelléken, valamint egyebütt is, a városok és járások kialakulását támogató s egész nagy vidékek szerint jelentkező tagoltsága — már külső kifejezésében is magán hordja a kulturális aktió végtelenül érdekes voltát. Ezen évkönyv terjedelméhez képest nem terjeszkedhetvén ki monographikus részletességgel vármegyénk népoktatás ügyének fejlődésére : igyekszem e helyen legalább nagy vonásokban rámutatni azon alapvető mozzanatokra, melyek az egyes ágazatokat áthidalva, kicsiny, de hű képben tükrözik vissza a vármegyei oktatásügy nag}' organismusát. A nemzeti nevelés alapja — a kisdedek védelme ! Ők a szülői szeretet, az otthon szentségének s boldog békéjének kezesei ^ ők a csalni, tetetni nem tudó szűzies emberi érzéseknek kicsinységükben is örök typusai. Ók a nemzet életének, a haza jövőjének — nagy reményei ! Nem tudok a kisdedvédelern magasztos eszméjéről irni azon valóban gyöngéd támogatás megemlítése nélkül, melyet e téren Zalavármegye városai és községei részéről tapasztaltam ! Ugyanis a vármegyében talált hét kisdedóvoda száma néhány év alatt tizenhatig emelkedett; a kisdedóvás országos rendezését czélzó 1891. évi XV. t. cz. életbeléptetésével azonnal két állandó s harmincz nyári gyermekmenedékház nyilt meg, több mint háromezer gyermek gondozásával. Ezen kívül 1894 folyamában állami állandó gyermekmenedékház nyittatott két fontos nemzetiségi ponton, Hodosánban és Gánicsán ; ugyanezen időben állandó gyermekmenedékházat nyitott a határszéli Dráva-Vásárhely. A nemzetiségi vidékeken — Csáktornyán, Légrádon, Perlakon kisdedovodák, Rotorban, Szepetneken, Alsó-Domborun, Dráva-Egyházon és Draskoveczen állandó és nyári gyermekmenedékházak működnek sok áldással. A D. K. E. által Perlakon fentartott kisdedóvoda nagy népessége miatt rá van utalva a második óvónőre. Úgy az óvónők lakásai, valamint a játszótermek és foglalkozási helyiségek egy a város által emelt diszes helyiségben fognak már 1895. év őszén elhelyeztetni. A kisdedvédelem 1895 évi szervezéséről beszerzett adatok szerint, tizenhat kisdedovoda, hat állandó és harminczhat nyári g3'ermekmenedékház van Zalavármegyében. Állandó és nyári menedékházak vezetésére alkalmas egyének képzése czéljából hathavi és hatheti tanfolyamok tartattak Csáktornyán, Nagy-Kanizsán és Zala-Egerszegen. Népoktatási tanintézeteink állapotára térve, kezdem a dolgot ott, hol a tanitó s vele az iskola sorsa legtöbbször eldől — a tanitóképezdénél !