Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Aurora borealis. Donászy Ferencztől

AURORA BOREALIS. Irta: Donászy Ferencz. Van egy ország, a hol még soha senki se járt : az örök jég, a sarkok hazája. Birodalom nagyságú hegylánczok, föld születésével egykorú jéghegyek köritik és aeonok óta hulló hótömeg, mérhetlen aczélzöld tenger őrzik egekig csapkodó hullámhegyekkel határait, melyeken tul már az örök semmi, a zűr és setétség határtalanja feketéllik mérhetlenül, elképzelhetlenül. Járt-e ott már valaki ? Ki juthat el odáig, hol az északi fény születik ? Kettő csupán : a temetkező hattyú és az ember isteni része : a képzelet. Klimius Miklós álmodta e gyönyörű regét a delej országról. Azt mondja, delej minden: a lélek, erő, élet, a mindenség... és delej maga a föld is... és a delej országa a sarkokon létezik. E delej országban nincsen semmi földi. Nincsenek bűnök, háborító szenvedélyek, hanem az isteni tökély, az clképzelhetlen örömök országa ez. Varázsfényü örök világosság sugárzik itt mindenre. Az egész égbolt egyetlen, a szinek káprázatos ragyogásában váltakozó szivárvány, a gyémánt és drágakövek ezerszeresen szikrázó sugárzásában. Lakói egyik csillagból a másikba szárnyaló tündérek, eszményibbek, tökéletesebbek az angyaloknál .... és a halál után, minden földi emberre várakozik egy-egy rózsaszín szárnyú tünemény, kivel aztán elképzelhetlen gyönyör és boldogság között tökéletesedik az ő lelke is a delejország örök lakójává s üdvözülten szállnak, repülnek csillagvilágból csillagvilágba az örök északi fény sugarain. „Valahányszor tehát megjelenik az aurora borealis szivárványos sugárköre az ég boltján, mindannyiszor egy-egy földi lélek tökéletesedett a delej ország lakójává és száll, száll tündértársával csillagvilágról, csillagvilágra." Ez az északi fény regéje. Hol és hogyan születik hát a sarkok éjjeli napja, a bűbájos aurora borealis ? . . . .