Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Keszthely története. Bóry Imrétől

158 A Balaton tava Keszthelynél kiszélesülve a keszthelyi öblöt alkotja; fenséges képet nyújt ez a szemlélőnek, a várost félórányi távolban koszorú alakban övező, erdőboritotta, regényes zalai dombokkal, melyek körül a szorgalmas hegyi nép szőlőműveléssel s állattenyésztéssel foglalkozik. Keszthely területe nem egyenes sikföld. hanem éjszaktól délnek kisebb nagyobb földhátak húzódnak rajta keresztül s a város a keleti oldalon meglehetősen lejtős, mi Gyenes felől nézve szembeötlő. A város látóképét különösen széppé teszi a legmagasabb helyen épült, királyi palotának is beillő Festetics grófi kastély. A Festetics család előkelő horvát nemesi családból az országos szerepű családok sorába a mult század elején emelkedett fel Józseffel, ki Mária Terézia örökösödési haborujában ezredtulajdoFestetics grófok palotája Keszthelyen. nossá és tábornagygyá lett s 1749-ben grófságot nyert. Ennek testvére Kristóf, septemvir, ki neje Szegedy Judit által Zala- és Vas előkelő nemeseivel rokonságba jutott s Keszthelyt megvette. Ennek fia Pál, zalai főispán. Pálnak fia, a hírneves György, nagy szerző és kiváló hazafi. A keszthelyi Festeticsek mai óriási birtokterülete magában Zalamegyében több mint 100,000 magyar hold s több uradalomra van felosztva. Ezenkívül Vasmegyében a gersei Pethő-fé\G birtokai mintegy 16,000 és Somogymegyében a PrieTorinet herczeg által egykor birt s egyéb birtokai mintegy 60,000 magyar holdra rúgnak. Mindez csak a keszthelyi ág uradalma ; ezen kívül a dégi és tolnai ágak szintén nagy birtokok urai Veszprém, Tolna, Vas, Somogy, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun s egyéb megyékben. György 1754-től 1819-ig élt. 1798-ban alapította a „Georgicont." György fia László 1846-ban halt meg, fölötte megterhelve