Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)
Keszthely története. Bóry Imrétől
159 birtokait. Ennek idősb fia Tasziló katonai s ifjabb fia György a miniszter, politikai működésével ismét fényt deritett a családra. György miniszter idősb fia, szintén Tasziló, a hitbizományi uradalmak mostani ura, Hamilton herczegnőt vette nőül s ekként rokonságba jutott az angol főnemességgel s több uralkodóházzal. A keszthelyi kastélyt fejedelmi fénynyel és költséggel ő épité újra s bővítette ki. Ezen épületnek mását messze földön hiában keresnők. A grófi kastélyon felül levő városrész Polgárváros külön községi szervezettel, de ennek története Keszthelyével azonos. Az 1726. év május 1-én Keszthelyt a tűzvész majdnem egészen elpusztította. Ennek a csapásnak szomorú emlékére a város közönsége minden év május 1-én fogadalmi körmenetet tart. 1855-ben pedig az ázsiai kolera tizedelte meg a város lakosságát. Keszthelynek határa Polgárvároséval együtt 13649 kholdat tesz ki, melynek körülbelül 95 0 / 0-a Festetics gróf tulajdona s igy a polgárság birtoka elenyésző csekélység az uradalomhoz képest. Keszthely jelenlegi lakosságának száma 6973, kik hitfelekezetek szerint igy oszlanak meg: róm. katholikus 5710 izraelita 1034 ág. evang 166 ev. reform 46 görög keleti ....... 6 egyéb 11 6973 A városnak 21 utczája van. A grófi kastély előtt elterülő völgyben épült az u. n. czigánygyep, a szegényebb lakosság telepe. Keszthely vidéke bármely irányban tekintjük, gyönyörű. Különös, szinte megmagyarázhatatlan érzelmeket ébreszt ez a vidék az idegen lelkében. A ki egyszer itt volt. ha csak egy napot töltött is Balatonja vagy Hévize titokzatosan susogó rezgő nyárfái alatt, nem birja elfeledni e helyet. Ez a mindenkit lekötő bűvös hatás, melynek titka Keszthely természeti szépségének pazarságában rejlik, emelte a várost arra a színvonalra kultur-fejlődés tekintetében, melyen jelenleg áll. Ereje, fejlődési képessége biztos tudatára tulajdonképpen az utóbbi néhány év alatt jutott. Mikor még Keszthelyt a messze lakó egyének vagy éppen nem, vagy csak tengelyen utazva látogathatták meg, a város és vidéke szépségét, előnyeit csak a közelben lakók ismerték. Helyi érdekű vasútunknak 1888-ban történt megnyitása azonban Keszthelyt közelebb vitte a világforgalomhoz s a város egyszerre nagyot lendült.
