Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Perlak története. Megyercsy Gézától

PERLAK TÖRTÉNETE. Irta: Mcgycrcsy Géza. Perlak nagyközség történeti múltja — mint a többi alsómuraközi községeké is, — oly homályos, hogy csak egyes ókori leletek sejtetik, miként a Dráva-Mura-Ternava mocsár-tengerének voltak oázai, hol az ember már a rég múltban talált megélhetési módot és küzdve a talajviszonyokkal, művelte a földet és építkezett. Kr. u. a 4., 5. és 8. évben Tiberius, majd Plaulius Silvánus alatt a pannonok illetve azok két Bató nevü vezére ellen Varasd város s a közel levő Bednya folyó mellett vívott harezokban részt vett brenkok a győztes rómaiak által a Dráva mocsaraiba űzettek ; igy magyarázható meg, hogy a Perlak város emelkedettebb részein néha 10 láb mély homok sírból ép csontvázak ásatnak ki, melyeken a szakértők kelta jelleget vélnek felismerni. Licinius Valcriánus (Kr. u. 253—260) idejében vert, itt lelt ezüst érem, nem különben a Perlak-Szt.-Kereszt között Ferencsica dűlőben talált romok téglái ama meggyőződést keltik, hogy itt — hihetőleg az utak védelmére kirendelt katonaságnak lehetett kisebbszerű váracsa (castrum). Tudjuk, hogy a markomannok már ez időben háborgatták felső Pannoniát. A népvándorlások, a népek örökös harczai, azonkívül a szeszélyes Dráva folyó áradásai elnéptclcniték a vidéket, csak is a magyarok bejövetelét megelőző néhány évtizeddel szállották meg a horvát-, szlávok e környéket, azonban, hogy itt ez időben megtelepedtek s községeket alkottak volna : semmi nyoma a történetben nem lelhető. A tatárjárásról s a tatárok kegyetlenségeiről népünknél is fenmaradt a szóhagyomány s a vásott gyermeket most is a „Pcsjanek" (kutyafejű) nevével ijesztgeti az édes anya. Mátyás királyunk idejében mint község szerepel Perlak s a bosnyák bég elleni harezra a szomszédos Szt.-Kereszt mezején gyűlnek a hadak. A Zrínyiek alatt mint népes község a csáktornyai urodalom egyik legjövedelmezőbb helysége volt. II. Leopold királyunk 1679. január 17-én kelt diplomája városi (opidum) minőségét, ugyananak 1688. szeptember 20-án kelt diplomája pedig némely szabadalmait erősíti meg.