Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Perlak története. Megyercsy Gézától

154 Római katholikus egyháza hihetőleg a reformatio idejében alapíttatott, mert régebbi időkben a közeli községek a cirkovlyáni fárához tartoztak, melyet valamikor a templáriusok alapítottak. — A reformáczió idejében a Zrínyi György (tavernicus) által pártfogolt lutheránusoknak is volt itt imaháza. A század elején sóhivatal s az ötvenes években még selyemfonoda is volt a községben. Perlak népességét tekintve, Muraköz második községe, hol 415 lakóházban 3750 lélek lakik, kik csekély kivétellel horvát ajkú róm. kath. vallásúak. Városi polgár voltukra büszkék, ünnepnapokon kékben járók, a jobb módúak lovakkal kereskednek. Egyébiránt vendégszerető, munkás nép, jogait féltékenyen őrzi, de a törvényt tiszteli. — A perlaki állami iskola. Múltja e kis vidéki városnak eseményekben szegény ugyan, de annál gazdagabb a jelen s bátran elmondhatja: hogy vele a kulturális haladás terén megyénk kevés hasonló népességű városa versenyezhet. 1882-ik évben 6 osztályú állami elemi iskola állíttatott fel, melyben jeles tanerők évenként 525—550 tanköteles gyermeket tanítanak, nemcsak a tankönyvekben foglalt holt betűre, de édes nyelvünkre, a haza iránti szeretetre. Az ily nevelés eredményeként elmondhatjuk, hogy a fiatal nemzedék érti, beszéli nyelvünket. Van ott államilag segélyzett alsó fokú ipar-tanoncz-iskola, — a dunántuli közművelődési eg vlet által felállított kisded-ovoda, melynek helyiségei már a közel jövőben kitűnő terv szerint építtetnek.