Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Zala-Egerszeg története. Németh Elektől

10 ton délután beizentek a városba, hogy vigyenek ki nekik élelmi szereket, mert ellen esetben a helységet feldúlják s lakóit kardra hányják. A várőrségének egy kis csapata és a fegyverfogható polgároknak nagy része női ruhába öltözve s fegyvereiket azok alá vagy a fejükön vitt kosarakba rejtvén, az estalkony beálltával kivonultak a mit sem sejtő törökök táborába. Az élelmi szereket váró törököket, közéjök menve megtámadták és vitézül szét- és elverték. Ezen vitézi tettnek és sikerült cselnek emlékét fentartandó, jelenleg is feltámadás után a város fiatal polgárai közül többen kivonulnak határt járni sippal, dobbal és fegyverrel s egész éjjel Zala-Egerszeg 1825-ben. a város határát bejárván, egy a régi időből hagyományként fenmaradt induló egyhangú dallamát sipolva és dobolva, sürü lövéseket téve, húsvét reggelén bevonulnak a városba. A régi dicsőséges győzelem emlékeül kalapjaikat és fegyvereiket puspánggal diszitik fel. A későbbi kor nagy forradalmai és szabadság harczainak hullámverései alig érintették városunkat. A nagy világ- s kereskedelmi-utak vonalán, kivül esve Zala-Egerszeg évszázadokon át keveset fejlődhetett, úgy, hogy még 1825-ben is oly kis terjedelmű volt, mint a mellékelt látkép tanúsítja. Az 1826. év végzetes volt városunkra, a midőn a kitört nagy tűzvész csaknem egészen elhamvasztotta, ugyannvira. hno-v templom tnmva íc