Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Zala-Egerszeg története. Németh Elektől

11 A mezőgazdasággal, bortermeléssel és kis iparral foglalkozó polgárság tisztán magyar ajkú s túlnyomólag igen buzgó róm. kath. vallású. Jelenlegi lakosságának száma 7811 és pedig: róm. kath. . 6493, izraelita . . . . 1096, ág. evangelikus . 158, helv. vallású 61, görög keleti . 2, unitárius . . 1. Zala-Egerszeg, mint Zalavármegye székhelye, megunva a nagyközségi jelleget s hogy méltóbb székhelye legyen a vármegyének, 1885-ik évben rend. tan. várossá alakult s 1885 május 13-án 66 képviselőtestületi tagja megválasztá az első rendezett tanácsot. A város tanácsának a képviselő testület buzgó áldozatkészségétől gyámolitva és segitve, első feladata volt s teljes erejével oda törekedett, hogy századok mulasztásait pótolva, építkezések és nagymérvű befektetések által a várost községi jellegéből kiemelje s jövedelmi forrásokat teremtsen, miután belátta azt, hogy a város polgárai pusztán községi pótlékkel fedezni nem képesek azon kiadásokat, melyek a város emelkedése és fejlődése által a város adózó polgárainak vállaira nehezednek. Első jövödelmi forrásul tekintette a regále-jogot, mely a szombathelyi megy. püspök tulajdonát képezte eddig s midőn értesült a képviselő testület arról, hogy a püspökség ezen jogát áruba bocsátja, sietett is azt megvásárolni, 122 ezer forintot adván érte s ennek következtében a vásártéri és piaczi helypénzszedést jóval több árért sikerült bérbe adni, mint eddig. Közegészség- és köztisztaságügy szempontjából a várost csatornákkal és járdákkal látta el, mely 23843 frt 15 krba került s a város egy részét fokozatosan asphalt járdával burkolta, mely eddig magának a városnak 3550 frt 74 kr. költségébe került. Más városok példáján okulva, arra törekedett, hogy a város területén katonaságot állandósítson, miért is 3 század honvédlovasság részére a kor minden igényeinek megfelelő uj lovassági laktanyát épitett 136460 frt 77 kr. költséggek Rendezett tanácsú várossá alakulása után 2 évvel a várossal összeépült Ola kis községet a belügyminisztériumnak 1887 november 24-én kelt 74228 IV. b. sz. magas rendelete folytán ZalaEgerszeghez csatolta, hogy ezáltal népességben, adózó polgárokban s igy nyomatékosságban és tekintélyében növekedjék. Kereskedelme, ipara és forgalmának felvirágoztatása, élénkítése védett a tervezett Boba-Szent-Iván Zala-Egerszeg-Csáktornyai