Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Zala-Egerszeg története. Németh Elektől

ZALA-EGERSZEG TÖRTÉNETE. Irta: Németh Elek. Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város, — Zalavármegyének székvárosa, öt kies, termékeny és viránydus völgyelésnek egygyé olvadásánál az összefutó hegyhátaknak teljes lejtővé simulásán, a Zala folyó jobb partján és a Váliczka csatorna bal partján, e két folyó összeömlési szögletében hajtalék alakban terül el. E város jelentéktelensége daczára, nemzeti történetünk első évszázadaiban ismert volt. Az eddig ismert oklevelek közül IV. Béla király korában 1266 november 23-án keltezett latin oklevélben tétetik róla először említés. Az Árpádházi királyok alatt még kétszer említtetik. 1381 augusztus 24-én kelt oklevélben, mely jelenleg is még városunk levéltárában őriztetik, Bcssenyö község felőli határai vannak leirva s ekkor már, mint kir. falu említtetik. Ezen kir. falu évszázadról-évszázadra igen lassan fejlődik. A török hóditások idejében már váráról is tétetik említés, mely 1574 után, mint végvár megerősíttetett és gyalogsággal láttatott el. Zala-Egerszeg nagyobb harczok szintere nem volt ugyan, hanem az idevaló nép ajkán és szokásában fentmaradt emlékek tanúskodnak arról, hogy egy török hadosztály városunk határáig előre nyomult. Jelenleg is fentartja még magát az úgynevezett határjárás szokása. Ugyanis: Szájhagyomány szerint a török hóditások korában, midőn már Kanizsa vára is elesett, egy török hadosztály határunkig előre hatolt, fenyegetvén Egerszeg várát. XagyszombaNémeth Elek zalaegerszegi v. főjegyző.