Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében - 2. A bakonyi Szent Jakab kolostor

A homlokzat díszítéséből pedig egyedül a rózsaablak kőkerete maradt a helyén. A szentély és a hajó találkozásánál, a déli oldalon kiemelkedett még egy falsarok, s a szentély egyenes lezáródása is kivehető volt a növényzet alatt.

340 A templom ma ismert csekély maradványai alapján egy 13. sz. közepi építkezésre lehet következtetni. A rendház köveit a pulaiak építkezéshez használták fel, így a kövek egy része némely pulai ház falában még ma is látható.

341 A tálodi kolostor romjai (Éri, 1959.) 2. A bakonyi Szent Jakab kolostor A Szent Jakabról nevezett pálos remetetelep a Bakony déli részén Sáska községtől É-K-re és az Agrártetőtől délre a mai Felső-Szarvas völgyben feküdt az akkori Zala megye (ma Veszprém megye) területén, és a veszprémi egyházmegyében. Ádám Iván így ír a kolostor fekvéséről: „Sáska falutól keletre tartva, körülbelül egy kilométer távolságban kezdődik az erdős hegylánc, melynek egyik szakadékában fekszik érdekes omladékunk."

342 A kolostorra tehát már a 19. század végén is csak a romjai emlékeztettek. Ádám Iván felmérése szerint ekkor ezek a romok 100 m

2 területnél többet borítottak, de a falazat nagy részének már csak a nyoma volt látható. A legépebben a templom keleti része 65