Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

III. Premontrei rendházak az Árpád-kori Zalában - 1. A türjei premontrei prépostság

Az ezt követő jelenet (küzdelem, kun megölése?) sajnos jelentős mértékben megsérült, mivel egy 18. századi ablakbővítés, illetve egy ide később elhelyezett pasztofórium beépítése miatt a festett vakolat jelentős része megsemmisült. A legutolsó jelenet a pihenés, ahol egy hatalmas fa alatt egymással szemben ül Szent László és a lány. Érdekes, hogy a fa lombkoronájának nagy része kilóg a kereten kívülre, és Szent László lova is a kereten kívül áll. A legendaábrázolást a kivételek közé kell sorolni azért is, mert szerzetesi közösség templomában, s mert a templom déli falán található. A falképciklus az általánostól eltérően azért is kerülhetett a templom déli falára, mert a prépostsági épületek az északi oldalon álltak, a szerzetesek innen vonultak stallumaikba, a falu népe feltehetően a déli mellékhajóban foglalt helyet.

249 A templom miután elkészült lényeges változtatás nélkül háromszáz évig zavartalanul szolgált rendeltetésének. A török időkben az apátságot várrá alakították, a szerzetesek elmenekültek. A hajdani templom É-i oldalán állt kolostor jórészt már a 16. században megsemmisült. Többször kirabolták, majd felgyújtották. A megrongálódott templomot 1741-ben restaurálták és új kolostort építettek a templomtól délre. A középkori kolostor lehatárolására és az alaprajz főbb vonalainak tisztázására 1997 őszén kezdtek kutatást. E kutatások - feltárva a szabályos négyszögben zárt monostor alapjait - igazolták a templomtól északra feltételezett kolostor elhelyezkedését. Feltárták a keleti és nyugati kerengő egy-egy párhuzamosan futó falszakaszát. A barokk kápolna mellett padlóburkoló téglával borított helyiséget tártak fel, és két építési periódust mutató falszakaszt különböztettek meg. A kerengők által körbezárt szakaszban öt, szabályos rendbe temetett sír került elő. Az ásatás során a barokk kori magtár helyén pedig sikerült lokalizálni az egykori káptalantermet.

250 A Szent László legendát ábrázoló falképciklus részlete (Kovács - Legeza, 2002.) 49