Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)
III. Premontrei rendházak az Árpád-kori Zalában - 2. A rajki premontrei prépostság
2. A rajki premontrei prépostság Ez a község külön Alsó- és Felsőrajk néven ma is létezik. Zala megyében található Zalavártól nyugatra. A Rajk elnevezés a kevés hangzóváltozást nem tekintve - az Árpád-korban ugyanis előfordul Raik és Royk formában is végig a középkoron át fennmaradt. A középkori Rajknak több birtokosa is volt. Egy része - a prépostság alapítójának - a Hahót nemzetség Búzád ágának ősi birtoka volt, de birtokosok voltak ezen a területen Rajkiak is, mivel 1260-ban Rajki Márk comesről olvashatunk, 1273-ban pedig Rajki Egyedről, aki királyi ember volt, majd 1281-ben Márk comes fiáról Egyedről. A Hahót nemzetség birtokában a mai Alsórajk volt. 251 A Catalogue Hilgentalensis és a Catalogus Tongerloensis szerint a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt rajki prépostság a csornai prépostságnak volt a filiája, és a veszprémi egyházmegyéhez tartozott. Oszvald Ferenc idézi a rajki monostor alapításának idejéről Fuxhoffer-Czinár mondatát, mely szerint a prépostságot az „Alsólindvai Bánffy család" alapította 1239-ben a premontreiek számára és a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. 252 Ezután hozzáfűzi, hogy a prépostság létrehozója Csák tárnokmester volt, 253 és hogy később a kegyuraságot is ő, majd fiai gyakorolták. A kegyúri jogokat Csák fiai valószínűleg átengedték unokatestvéreiknek. Ezzel magyarázható I. Atyusz a későbbi nagy adományozó alapítással is felérő monostor-j avadalmazása. Karácsonyi János Oszvald Ferenccel ellentétben a Hahót nemzetség Búzád ágának tulajdonítja a monostor létrehozását, az alapítás évét pedig 1270-ben határozza meg. Az alapításban szerinte nagyrészt vett I. Atyusz (Ochus) is, így 1289-ben Benedek csornai prépost egyenesen a rajki prépostság alapítójának nevezi. 254 Valójában azonban Atyuszról inkább csak, mint második alapítóról beszélhetünk. Holub József is ezt az 1270-es évet tekinti az alapítás dátumának, és szintén a Búzád ágához köti. 255 Rupp Jakab szerint az alsóle(i)ndvai Bánffyak voltak a prépostság alapítói. 256 Egy 1274-es oklevél tanúsága szerint Csák bán utódai nem sokat tettek monostorukért. 1274-ben osztozkodtak javaikon, és mivel ezen osztozkodásnak a monostor kárát vallotta, Nádasd falut illetőleg Péter prépost szót emelt az osztozkodás ellen. 257 Az ügy 1275-ben fejeződött be, amikor a zalavári konvent előtt Csák bán fiai közös megegyezéssel a monostor patronátusi jogát Tristianus (Terestyén) comes 258 fiának, Mihálynak adták, aki a monostor védelmében a Csák fiúkkal szemben minden eszközt felhasználhatott. 259 A előbbi védelem nem lehetett elégséges, mert 1289-ben Búzád mester, Csák 50