Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

II. Bencés monostorok az Árpád-kori Zala megyében - 7. A murakeresztúri bencés apátság

Amikor IV. Béla király kiváltságlevelet adott a komári hospeseknek, szerepel ebben a kanizsai Szent Kereszt egyház Csót nevű földje is, amelyet a király csere útján szerzett meg és adott a telepeseinek.

202 Vándor László az említett adatok ismeretében vonja le azt a következtetést, hogy itt nem egyszerűen egy templomról (ecclesia-ról), hanem birtokokkal rendelkező monostorról van szó. Ez azért is valószínű, mert a 13. századtól a monostorokat egyre gyakrabban említik az ecclesia jelzővel.

203 Továbbá Szent Kereszt tiszteletére szentelt monostor egy van a megyében, a Kanizsa folyó mellett, annak Murába torkollásának közelében, mégpedig a (mura-) keresztúri apátság. Ezért bizonyos, hogy ez szerepel a 13. században „de Kanisa" jelzővel, és tért át a 14. században a „de iuxta fluvium Mura" jelző használatára.

204 Az apátságnak sem az alapítási évét, sem az alapítóját nem ismerjük, csak a fekvése és későbbi birtokainak elhelyezkedése és kapcsolatai sejtetik, hogy ez az apátság is a Hahót nemzetség alapítása.

205 Mindenesetre a Hahót nemzetség és az apátság élő kapcsolatát támasztja alá az 125l-es oklevél is, és ezt a kapcsolatot későbbi oklevelek is megerősítik.

206 Nem túl gazdag, de nem is szegény monostor lehetett. Birtokai voltak Zala és Somogy megyében többekközött: Istvánd, Duláncz, Jakabfalva, Mersölcz, Veresek és Szécs. Első részletesebb híradásunk az apátságról a 14. század közepéről való. Ez sok bajról számol be. Keserves, ínséges évek, hatalmaskodások következtében a monostornak annyi felesleges jövedelme sem maradt, hogy azt kellő rendben lehetett volna tartani, így romlani kezdett. Helyzete a következő évszázadokban sem változott, sőt, már az apátság birtokjogát is védeni kellett, de előfordult az is, hogy birtokok eladására kényszerült. A 17. századra önállóságát is elveszítette.

207 41