Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

III. Premontrei rendházak az Árpád-kori Zalában

III. Premontrei rendházak az Árpád-kori Zalában A legenda a premontreiek gyors magyarországi megtelepedését annak tulajdonítja, hogy a rendalapító, Szent Norbert rokonságban állt I. Géza, I. Béla és Szent László királyainkkal. Az első magyarországi prépostságukat Váradhegyfokon létesítették 1130-ban II. István uralkodása alatt. Pár évtizednyi szünet után ismét nagy lendülettel indult a premontrei kolostorok alapítása. Elsősorban a Dunántúlon, Magyarország északi részén és Buda környékén. Ezen alapítások közé tartoztak: Lelesz, Zsámbék, Hatvan, Kisbény, Jászó, Csorna, Ocsa stb. A hazai premontrei monostorok több mint felét a tatárjárás előtt létesítették, így a tatárjárás idején a kolostorokkal együtt az alapítólevelek nagy része is elpusztult. Ezek egy részét valamilyen formában pótolták, egy részét azonban a monostor végleges megsemmisülése miatt nem.

208 Hogy pontosan hány premontrei monostor létesült Magyarországon az Árpád-korban, és melyek voltak ezek, ezt a hazai alapító vagy az alapítást megerősítő oklevelek hiányossága miatt csak külföldi emlékekből tudjuk hozzávetőleg megállapítani: A premontrei rend szervezete értelmében könnyebb kormányzás céljából az egyes országok és az egyes tartományok prépostságait külön körzetekbe: circariákba egyesítették, és a circarián belül levő monostorokat hivatalosan számontartották. A hazai monostorok is egy ilyen circariát alkottak. Bár Magyarországon ilyen összefoglaló jegyzék sem maradt fenn, a magyarországi circariából többször kellett összefoglaló kimutatást küldeni Prémontrébe, s ezek fenn is maradtak, csak Prémontré megszűntével más központokba szóródtak szét. Legjelentősebb ránk maradt dokumentumok a Catalogue Hilgentalensis, a Catalogue Tongerloensis és a Catalogue Ninivensis. A Catalogus Ninivensis tartalmazza az 1234-ig alapított monostorokat (számszerint 22-őt).

209 Eredetét annak köszönhette, hogy egy Frigyes nevű apát vizitátorként végigjárta a magyar monostorokat, és erről az útjáról jelentést írt a generális káptalannak.

210 A hilgentali és tongerloi katalógusok magukba foglalják azt a 18 monostort, amely a tatárjárás után megmaradt vagy újjáépült, és az utána létesített prépostságokat is 1294-ig. A katalógusokból megállapítható, hogy az Árpád-korban a magyar circaria prépostságainak végleges száma (a tatárjárás alatt 4 véglegesen elpusztult erdélyi monostorral együtt): 39.

211 Megállapítható továbbá, hogy melyik egyházmegyéhez tartoztak, honnan vették erdetüket, utánpótlásukat, de nagy hiányosságuk, hogy nem hozzák sem az alapítót, sem az alapítás évét. így ezekre legfeljebb következtetni tudunk. 42