Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

II. Bencés monostorok az Árpád-kori Zala megyében - 5. A kapornaki bencés apátság

A kapomaki bencés apátsági templom rekonstruált alaprajza (Valter, 2004.) Az csúcsíves kapu, - amelyet a mai kapu 1913-as renoválásakor találtak meg - valamivel szélesebb volt, mint a mai, és maga a kórus is magasabb volt a jelenleginél, a két torony és az oromzat pedig zömökebb, mint a mostani torony és oromzat.

167 A 16. század második felében végvárrá alakított monostor 1664-ben leégett. 1734-1779 között több periódusban állították helyre. A főszentélyét megtartva, a három hajó helyett egyetlen új hajót alakítottak ki, nyugati tornyait kijavították, a megmaradt ikerablakait befalazták. Belső terét barokk stílusura formálták.

168 Az 1990-es években elkezdődött a kapomaki templom külső helyreállítása. A munkák során Vándor Lászlónak lehetősége adódott kisméretű régészeti kutatásra. A kutatás eredményeképpen bizonyítást nyert az a Turco-féle alaprajzból már korábban megállapított - feltételezés, hogy a kapomaki apátsági templom bazilikás elrendezésű volt. Megtalálták továbbá a főszentély keleti falában az eredeti félköríves román ablakot, amelyet az első barokk helyreállításkor átalakítottak. Feltárásra került a barokk hajófal mellett a román kori északi hajófal is, és előkerült a déli valamint az északi félköríves mellékszentély alsó két kvádersora. A feltárások alapján világossá vált az is, hogy a három szentély egyvonalban záródott.

169 36