Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

II. Bencés monostorok az Árpád-kori Zala megyében - 6. A hahóti bencés apátság

Akapornaki konvent hiteleshelyi tevékenysége a 13. század első felében nem mutatható ki. Pecsétje pedig még későbbi. A vasvári káptalan 1240-es birtokperében sem a konvent, hanem az apát pecsétjét használták.

170 Bilkei Irén ezt a dátumot tartja a hiteleshelyi tevékenység első említésének.

171 Hiteleshelyi pecsétje, amely egy 1292-es lenyomatból ismert, a konvent névadóját Krisztust, a Szent Üdvözítőt ábrázolja kör alakú mezőben, pad alakú trónuson ülve, bal kezében könyvet tartva, térdére terített köpenye V alakú redőket képez. A pálca keretbe foglalt majuszkulás körirata a rövidítések feloldásával: S(IGILLUM). CO(N)VENTUS- S(AN)C(T)L SALVATORIS. D(E> COPURNUCH.

172 A kapornaki konvent pecsétje, 13. század közepe (Takács, 1992.) A hiteleshely sorsa a zalavárival konventtévei közös. Ezen tevékenysége neki is az 1567. évi törökdúlás után szűnt meg. Zala vármegye 1575-ös döntése értelmében, a kapornaki konvent levéltárát is a Vasvárra kellett volna átvinni.

173 Ezt azonban nem hajtották végre. A kapornaki levéltár anyaga végül is - a zalavárival együtt - 1583-ban Szombathelyre került.

174 6. A hahóti bencés apátság A Rajktól délnyugatra „Kanizsától 2 mfld-re, egy völgyben"

175 fekvő hahóti kolostor szintén bencés szerzetesek tulajdonában volt. Elnevezését az alapító Hahót nemzetségről kapta. Ez a nemzetség, ill. később ennek Búzád ága, jelentős szerepet játszott a 13. századi magyar történelemben. A nemzetség alapító Hahót III. István uralkodása idején jött be hadvezérként Magyarországra, majd hatalmas uraságnak az alapját vetette meg. Sopron, Somogy, Veszprém és más vármegyei birtokai mellett a legjelentősebb az a birtok volt, amely Zala megyében a Drávától a Zala folyóig húzódott.

176 Ezen a területen alapított később, a Hahót nemzetség nemzetségi monostort Szent Margit vértanú és szűz tiszteletére. 37