Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

II. Bencés monostorok az Árpád-kori Zala megyében - 5. A kapornaki bencés apátság

Az itteni legrégebbi apátsági templom valószínűleg fából épült ideiglenes templom lehetett, s csak később váltotta fel ezt a fatemplomot kőegyház. Az apátságot - miután konventje megszűnt és lakói is elhagyták - 1560 körül erődítették, így török elleni végvárrá alakult. Az apátság és templom alaprajzát a bécsi hadilevéltár 16. századi várfelvételei között találták meg. Ezt az alaprajzot Giulio Turco készítette 1570-ben. A kapornaki vár, Giulio Turco rajza 1570-ből E vár-alaprajz azért is hívta fel magára a figyelmet, mert háromhajós román bazilikájával és a hozzácsatlakozó keresztfolyosós kolostorral Árpádkori bencés apátságaink tipikus példáját mutatja. Az északi várfal közelében állt a templom, amelynek egyes részei még ma is fennállnak, beépítve egy 18. századi egyhajós templomba.

164 Az alaprajz szerint a templom és a kolostor egységes, harmonikusan összekapcsolódó épülettömböt alkotott.

165 A templom déli oldalán ábrázolt monostor szabályos négyszögben zárult, középen kerengő látszik, melyet keleten és nyugaton egy-egy nagy, délen pedig egy kisebb terem vesz körül. A régi templomból a torony és a kórus alatti előcsarnok maradt fent legjobban. A tornyok földszinti szakaszai és az előcsarnok nehéz román keresztboltozataikkal elég jól megőrizték az eredeti formákat. Igen szépen fennmaradt, bár befalazva a torony harmadik emeletének keleti és déli ikerablaka is.

166 35