Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

II. Bencés monostorok az Árpád-kori Zala megyében - 4. A csatári bencés apátság

4. A csatári bencés apátság Zala megyében három Csatár nevű helység is található. Ezek közül az egyik Egerszegtől délre a Válicka patak partján feküdt, s ez volt az a helység, ahol az apátság létesült.

129 A csatári bencés apátságot a sváb Gutkeled nembeli Márton comes hozta létre 1140 táján a veszprémi egyházmegye területén Szent Péter apostol tiszteletére.

130 Templomát azonban csak tizenkét évvel az alapítás után szentelték fel. A csatári apátság tehát - az almádihoz hasonlóan - nem királyi alapítás. Alapjait az említett Márton comes vetette meg II. Béla király hozzájárulásával, jelentősen ellátva azt javadalmakkal is. E királyi kegy egy jelentős történelmi eseményhez fűződik: mikor ugyanis II. Béla király az esztergomi gyűlésen másodszülött fiát, Lászlót boszniai herceggé tette,... megjelent előtte Márton ispán és engedélyt kért, hogy vagyonáról szabadon rendelkezhessék. Mivel sem a jelenlévő uraknak, sem a rokonságnak nem volt kifogása a kérés ellen, a király megadta az engedélyt.

131 így Márton ispán élt a királyi engedéllyel, s miután feleségének, Magdolnának és rokonainak vele szemben támasztott igényeit kielégítette, birtokát kolostor-alapításra szánta: Fiú örököse nincs, feleségének ugyan van az első házasságából egy fia, róla gondoskodjék ő. Az új kolostort Csatáron építteti fel, gondoskodik megfelelő földbirtokokról. Minthogy Csatárt testvéreivel közösen bírja, részüket megváltja tőlük. A legnagyobb részletességgel intézkedik javairól, de elsősorban saját monostoráról. A csatári monostor tehát jelentős javadalmakhoz jutott, többekközött megkapta Csatárt, kivéve itt egy kúriát négy eke földdel és négy szőlőmunkással, melyet Márton ispán a feleségének adott. A továbbiakban Fertő birtokot egy eke földdel s három mansio néppel, és más birtokokat az apát szolgálatára rendelt emberekkel együtt (kiknek tartozásait is felsorolták)

132 Márton ispán ezeket a monostora számára tett adományokat az új királlyal, II. Gézával is biztosíttatta.

133 E javadalmakat szaporította további adományokkal Márton comes özvegye Magdolna asszony, aki - miután végrendeletében fiát és két lányát kielégítette - saját és férje üdvére az apátságnak adta többek között Mura falut két eke alá való földdel, Sagán nevű pusztát, Bogotán öt, Rokolyánban és Koloson egy-egy szőlőt szőlőművesekkel.

134 Ezt követően körülbelül száz évig nem hallani a monostorról. Csak amikor a monostorok, mint hiteleshelyek kezdenek működni az országban, olvassuk a csatári konvent első ismert ilyen természetű kiadványában, 1250ben Balázs apát nevét Lénárt dékán és Primus sekrestyés társaságában.

135 Körülbelül tíz évvel később, 1260 táján, (P)éter apát idejében a monostor kegyurai pénzszűkébe jutottak. Valószínűleg ennek következményeként 30