Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

II. Bencés monostorok az Árpád-kori Zala megyében - 4. A csatári bencés apátság

Peted fia Vid a kegyurasága alatt levő monostor értékes bibliáját 27,5 márkáért elzálogosította Farkas vasvári zsidónál. Ennek a zálogösszegnek a törlesztéséhez az apátságnak is hozzá kellett volna járulnia, de mivel nem törlesztették, a biblia idegen kezekbe került.

136 E bibliába belejegyezték az apátságnak az alapításkor kapott birtokait, azaz a fent említett két alapítólevél szövegét, továbbá beleírtak három feljegyzést: egyet Szili János özvegyének a monostornak szóló adományáról,

137 egy másikat az oltárokról, illetve a csatári templom oltáraiban őrzött ereklyékről, végül egy harmadikat a biblia említett elzálogosításáról.

138 A második - oltárokról szóló - feljegyzésből megtudjuk, hogy az apátság templomának 3 oltára volt. A főoltár az apátság védőszentjének, Szent Péternek, az egyik mellékoltár a Szent Keresztnek, a másik pedig Szűz Máriának tiszteletére volt szentelve. A Szűz Máriának szentelt oltárban Szent István királynak is volt ereklyéje.

139 A jelentőségét ma az adja a csatári monostor e bibliájának, hogy az egyik legszebb megmaradt példánya a magyar és ezen belül a bencés kódexművészet alkotásainak. E két kötetből álló, 499 oldalas nagy méretű (56x42 cm) mű 31 nagy jelenetet, 11 egészlapos kánonképet és több mint 100 aranyozott és festett iniciálét tartalmaz.

140 E bibliáról, - amelyet ma az admonti bencés apátságban őriznek - Wehli Tünde írt egy tanulmányt. Ő az eredetéről többekközött ezt jegyzi meg: „Stílusa és ikonográfiája alapján úgy véljük, hogy ezt a művet Salzburgban festették

141 a 12. század második negyedében. A kódex elkészültét követően közvetlenül vagy nem sokkal ezután innen kerülhetett Magyarországra."

142 A fő kérdés azonban az, hogy miként jutott ez a vagyont érő kódex a csatári apátság kincsei közé. Ha számolunk azzal a lehetőséggel, hogy az alapító adta a kolostorának, akkor az a kérdés, hogy a patrónus hogyan jutott egy olyan értékes kézirathoz, mint az Admonti Biblia. Mivel semmiféle adat nem bizonyítja, hogy a Gutkeled nemzetség valamely tagja olyan közeli kapcsolatban állt volna a salzburgi érsekkel, hogy rajta keresztül jutott volna a csatári apátság birtokába a kódex, felvetődik az a lehetőség is, hogy az apátság alapítói a magyar királytól kapták volna. Ezt ezután a családi templomban helyezték el.

143 A biblia csatári birtoklását a 12. század közepétől kezdve egy évszázadon át magába a bibliába bejegyzett okmányok igazolják. Ezek sorában az utolsó feltétlenül csatári eredetű bejegyzés, amely a biblia későbbi sorsát vetíti elénk, a kódex elzálogosításának tényét örökítette meg. Az aktus írásba foglalásakor tehát a kódex még az apátságban volt.

144 Erről az elzálogosításról azonban nemcsak a bibliában levő feljegyzés tudósít, hanem a zalavári konvent egy 1263-as oklevele is, amely e zálogba adást megörökíti, illetve jogi keretek közé foglalja, egyszersmind számot ad a biblia további sorsáról is. Ebből tudjuk meg, hogy ki az a Vid mester, ki az 31