Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

II. Bencés monostorok az Árpád-kori Zala megyében - 1. A zalavári bencés apátság

A szerzeteseknek nem volt külön cellájuk, kivéve a kapust és a reclususokat. A reclususok az apát engedélyével különváltak szerzetes társaiktól és igen szigorú szemlélődő életet éltek. A többi szerzetes rendszerint együtt lakott az apáttal. A kolostort egy hosszú, folyosó alakú közös nappali dolgozószoba, oratóriumok oltárral, közös ebédlő, konyha, pince, kamrák, alvóhelyiségek, stb. alkothatták.

32 Valószínűleg rendelkezett műhellyel, amelyben a szerzetesek maguk készítették el a gazdaságban használatos és a mindennapi élethez szükséges eszközöket. Az apátságban volt kút, malom, kert. Mindezek lehetővé tették a szerzeteseknek, hogy különféle mesterségeket is kitanuljanak, és minél kevesebbet kelljen kijárniuk. így az imádkozáson kívül gazdasági épületeket emeltek, kerteket, szántóföldeket és szőlőket műveltek. A régi bencés kolostorok felépítése, berendezése, élete általában így nézett ki, feltehetően így volt ez a zalavári apátságban is.

33 Szent István nevéhez a zalavári apátsággal kapcsolatban két oklevél kötődik, amelyek bár feltehetően hamisak, ennek ellenére hitelt érdemlő adatokat is tartalmaznak. A Pozsonyi Evkönyvekben 1019-es évszámmal szerepel a zalavári templom felszentelése, és a csanádi püspökség alapításakor Szent István Zalavárról két szerzetest rendelt Gellért mellé segítőtársul. Mindez arról tanúskodik, hogy 1030 előtt, s nem kizárt, hogy - a csak hamisított formában fennmaradt oklevelek ellenére - valóban 1019-től létezett a zalavári apátság, ahol Szent Benedek reguláját követő szerzetesek éltek.

34 A egyik, az 1019-es alapítólevél a zalavári apátságot birtokokkal jövedelmekkel látta el: adott falvakat, 10 pusztát, 3 halászati helyet, 45 dézsmafizető helyet, két helyen vásárjogot, egyben hídvámot és egy viasszal adózó helyet. A kolostor első apátjává pedig a latin Pétert tette, s engedélyezte neki a főpapi jelvények használatát.

35 A másik 1024. évi oklevélben I. István király további birtokokkal, jövedelmekkel és kiváltságokkal gazdagította monostorát. Megtiltotta, hogy a nevezett egyház dézsmáit és birtokait bárki is elvegye, és a birtokon szolgáló népeket kötelességük alól felszabadítsa. Megparancsolta továbbá, hogy a pachai és rokolyani kápolnák papjai az apát parancsára a gyűléseken vegyenek részt. Majd megállapította a zalavári egyház igazságügyi kiváltságát. Felmentette a monostort a collectorok által való zaklatástól; védelmére jogi vagy birtokügyi háborgattatás esetén bajvívót ígért; Barand és Zalavar falvakban vásárt engedélyezett. Birtokain ítélkezési jogot adott. Felsorolta a halászóhelyeket, a falvakat s birtokokat, melyeket dézsmájukkal és minden jövedelmükkel a monostornak adott.

36 Szent István 1019-es alapítólevelét és az 1024-es oklevelét illetően, melyekben jövedelmekkel és különféle kiváltságokkal látja el a zalavári apátságot, már a múlt század végén felmerült annak a lehetősége, hogy ezek a 14