Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

II. Bencés monostorok az Árpád-kori Zala megyében - 1. A zalavári bencés apátság

Zalavár, a récéskuti bazilika alapfalai (Entz-Gerő, 1958) Mosaburg tehát már a Karoling-korban a környék szakrális központjává alakult. Itt a keresztény hitélet valószínűleg sohasem szűnt meg teljesen, hiszen csak így magyarázható, hogy a 9. században itt felszentelt Szent Adorján templom titulusa átöröklődhetett az 1019-ben I. István király által alapított bencés kolostorra.

29 Ezért írhatta Homik Tiborné a Zalavár történetét feldolgozó munkájában, hogy all. században alapított zalavári bencés apátság Szent Adorján titulusa a 9. századból öröklődhetett tovább.

30 Ez az 1019-ben? alapított bencés monostor a Zala völgyében Zalavártól nyugatra kiemelkedő szigeten helyezkedett el, a Zala folyó áradásától mocsaras helyen. A terület lazasága, mocsarassága miatt a monostor építése nagy nehézségekkel járt. Az építéshez ugyan fel lehetett használni a Pribina várából fennmaradt romok kőanyagait, de ez nem volt elegendő, így a hiányzó anyagokat, köveket távolabbi vidékekről kellett szállítani.

31 Az építők személye ismeretlen, de valószínűleg bencés szerzetesek lehettek, mivel a 13. század elejéig az egyházi építészetben a bencések jelentős szerepet töltöttek be. Hogy a zalavári bencés apátság pontosan hogyan nézett ki nem tudjuk, de temploma a korabeli szokásnak megfelelően, díszesebb kőből épült egyház lehetett. Erre vallanak a fönnmaradt kőtöredékek is. Monostora feltehetően szerény épület volt, alacsony, szűk, kicsiny ablakokkal és fakéreg, szalma vagy sás tetőzettel. 13