Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: Az oktatás története

Az, hogy Náprádfának már korán volt iskolája, minden bizonnyal annak is betudható, hogy a Széchenyi birtokokhoz tartozott. Ezt egyébként alátámasztja Prasch József már idézett feljegyzése is. A néptanodák 1862/63. tanévbeli létszámáról készült jelentésből az derül ki, hogy 1 tanítója van az iskolának, akinek a nevét nem ismerjük. Továbbá azt is megtudjuk a jelentésből, hogy a 6-12 éves tankötelesek közül a 44 fiúból 22, a 32 lányból csupán 10 jár iskolába. Vasárnapi vagy ismétlőiskolába 9 fiú és 11 leánytanuló járt.

17 Kotnyek István munkájából tudjuk, hogy 1871 és 1873 közt Martincsevics Ferenc volt a náprádfai tanító.

18 Mint azt Göntér Gábornak a Tanító Testület novai járáskörének üléseiről készült tudósításaiból ismerjük, 1880-8l-ben Náprádfán ifj Kovács Sándor a tanító, akit 1882-ben éppen a tudósító, Göntér Gábor követett. Ő 1882. októberétől 1895-ig tanított a község iskolájában.

19 Itt sem tagadta meg magát. Ha nem is írt oly elkeseredett hangú újságcikket („vitriolba mártott tollal"), mint Kisszigetről, azért innen is küldte tudósításait, szépirodalmi cikkeit. Naplójában, cikkeiben, tudósításaiban, több esetben konkrétan szól az iskoláról, az iskolai viszonyokról. 1887-ben ezt írta naplójába: „Működésem különben megteremtette 5 évig gyümölcsét: régi, rozzant iskolai helyiségemet alkalmasabb helyre épített, elég czélszerü új váltotta fel. " A korábbi iskola egy fából épült, zsúppal fedett épület volt, az újról nem tudunk semmit. A Zalai Tanügyben két alkalommal is említést tesz az iskolaépítésről egy-egy írásában. Az elsőből mindjárt ki is derül, hogy az új iskola 1883-ban épült. Göntér Gábor náprádfai tanítóskodása alatt a tanítóegylet járási körében több funkciót is betöltött. Volt pénztárnok és jegyző, továbbá rendszeresen beszámolt az ott történtekről a Zalai Tanügyben és más lapokban. 1895-ben Kassára nevezték ki tanítónak, ahonnan 1920-ban tért haza családjával. A rendelkezésünkre álló adatokból nem derül ki, hogy ki követte őt a katedrán. Az 1894: XXXIII. te, az iskolás gyerekek anyakönyvezését is elrendelte, így szerencsés esetben már az 1894/95-ös tanévben iskolába járó gyerekek neveit, létszámát is megismerhetjük. A tanítók aláírása azonban sok helyen hiányzik ezekből az anyakönyvekből. így van ez Náprádfa esetében is. Az első év, amelyből ismerjük a tanulók létszámát 1896. 1903-ból pedig már a tanító nevét is tudjuk: Cseh Joákim-nak hívták. Ő az 1906/07-es tanév végéig tanított Náprádfán. Egy 1906-os adatból megtudjuk azt is, hogy a 6 osztály egy tanterembejár, vegyes osztottban, és az iskolát Náprádfa és Csertalakos rk. hitközségek közösen tartják fenn.

20 1910-ben, Wlassics Gyula kultuszminisztersége alatt, a harmadik nagy isko132