Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: Az oktatás története

laépítési hullám során „Náprádfán újjáépítik a régit". Pontosabban új iskolát építenek a régi helyére. Csertalakos ekkor iskolailag elvált Náprádfától, és 25 évig nem jártak iskolába az ottani gyerekek. (Pontosabban néhány csertalakosi gyerek járt a náprádfai iskolába.) Az iskola építéséről az alábbiakat írta Major Gyula pákai plébános: „A náprádfai rk Iskola olyan rossz állapotban volt, hogy hatóságilag lezáratott és a tanulók egy évig privát háznál elhelyezett tanteremben nyertek oktatást. Mint mindenütt az uradalmak az építés akadályai, úgy itt is a Gróf Széchenyi féle uradalom baki intézösége volt ellensége az építésnek és elodázni akarta azt. De miután látta, hogy az építést mégis csak megkezdtük, mégis megfizette 2 részletben a rá kivetett 6000 és néhány Koronákat. Tehát 1910-ben felépült az új iskola és 3 évvel később az új gazdasági épület is. Az új iskola építéséhez Csertalakos már nem járult hozzá, mert iskolailag elvált Náprádfától azzal, hogy maga építtet iskolát. "

21 Ekkor azonban már Prasch József a tanító, aki kinevezett tanítóként került Náprádfára Cseh Joakim mellé, aki még az 1906/07-es tanévet végigtanította. Prasch Józsefet 1907. szeptember 24-ével választotta az iskolaszék rendes tanítóvá.

22 1905-ben, a tanév kezdetén kezdte meg tevékenységét segédtanítóként, amellyel a falu meg lehetett elégedve, mert hosszú évtizedekig ő volt a falu tanítója, 1940-ben ment nyugdíjba. Ezt követően, 1941 tavaszán Ortaházán Pál Jenőt helyettesítette, mivel ő a visszacsatolt Muraközbe ment tanítani.

23 Prasch Józsefről van néhány életrajzi adatunk, melyeket érdemesnek tartunk közreadni, mert nem csak tanítói működéséről kapunk belőle információt. „ Vülánykövesden született 1886. október 13-án. Iskoláit Pécsen és Mohácson, a tanítóképzőt pedig Baján végezte el 1907-ben. Oklevelének megszerzése óta Náprádfán kántortanító. Az ottani iskolaépületet 1911-ben 1910-ben sikerült felépíttetnie. A testnevelés szellemi irányítója, az iskolán kívüli népmüvelés rendezője és előadója és ebben a keretben gyakran rendez műkedvelői előadásokat. A Zalamegyei Újságnak hosszú időn át volt munkatársa. Cikkei és tudósításai széleskörű ismereteiről és nagy hozzáértéséről tesznek tanúságot. "

24 75 évesen, mint adatközlő vett részt a „Zala megye földrajzi nevei" című kötet elkészítésében. A jegyzőkönyvekből jól nyomon követhető az iskola történetében történt változások. Mint láttuk az iskola 1910-ben készült el. Az iskolaszék 1912. március 3-án arról döntött, hogy az iskola udvarán lévő melléképületet tataroztatja és mellé - azzal egybeépítve - faházat építtet. A fát a tanítói erdőn lévő fenyőfákból vágják ki. A munkák irányításával Pálos Ferencet bízták meg.

25 A december 1-jei ülésen az ólak, istálló újrapadlózásáról és a melléképület újrazsuppolásáról határoztak.

26 133