Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Szentgyörgyvár története 1850–1948 - A falu élete az I. világháborúig

lanul sok környékbelivel és 58 szentgyörgyvári gazdával. A 144 holdon addigra kizárólagossá vált az amerikai fajták ültetése, 2/3 részben nemesített (rizling, kövidinka, ezerjó, burgundi), 1/3 részben direkttermő szőlők (Othello, usak) formájában. A termésből 25 mázsát szőlőként (borszőlő és saszla) értékesítettek, a megint közepesnek értékelt bormennyiség azonban már 3120 hektoliterre rúgott. Az említett gyümölcsösökön kívül a szőlőskertekben ültetett faállomány adta a gyümölcskészlet másik felét, 1270 db fával.

265 A falu élete az I. világháborúig A kisközségi rangú Szentgyörgyvár, miután megszűnt uradalmi központ lenni, tartozékként már csak Alsó- és Felsőmándpusztát vallhatta magáénak, Kismalom és Öreghegy külterületekkel együtt. Önálló plébániája, két iskolája (a faluban és Alsómándon) és a községi képviselő-testület jelentették egyházi és világi intézményeit, jegyzője azonban már nem volt: a sármelléki körjegyzőséghez és anyakönyvi kerülethez tartozott Egenfölddel és Zalavárral együtt, egészen 1907-ig.

266 A postát Alsópáhokról hozták, a legközelebbi csendőrszakasz Zalaváron állomásozott. A járási szintű intézmények; a szolgabíró, a hivatalok, ezenkívül az országgyűlési képviselő, az egészségügyi ellátás (kórház, gyógyszertár) és a vásárok, piac mind Keszthelyhez kötötték a falut.

267 A birtokos gazdák földjeik nagysága és hozama alapján fizették az államnak a földadót és a házadót, községük költségvetéséhez pedig a pótadóval és az utak fenntartására való adóval járultak hozzá. A választójog is a legmagasabb adót fizetőket (a virilistákat) illette meg, adóhátralék nélkül, s a cenzus alapján a felnőtt korú férfinépességből 17-en voltak jogosultak képviselő-választásra 1887-ben. A község lakosságának ez hozzávetőlegesen 2,5 %-át tette ki (650 fős létszámot véve). A választók ekkor: Ifj. Borbás Ferenc, Öreg Borbás Ferenc, Greber Sándor, Horváth József, Harsány József, Harsány János, Harsány Gábor, Öreg Kárász József, Major Vendel, Öreg Major János, Major József, Oltay Guidó, Remete Mihály, Szabó Antal, Szántó György, Öreg Tollár József, Tompa István.

268 1907-ben a sármelléki körjegyzőségről leválasztották az önállósuló Zalavárt; Szentgyörgyvár Alsópáhokhoz került át, és ott is maradt 1946-ig, társközsége Nemesboldogasszonyfa volt. Összeköttetését a szőlőhegyek közt K-re vezető szekérút biztosította.

269 A képviselő-testület foglalkozott továbbra is első fokon a helyi ügyekkel, kezelte a község vagyonát, beszedte az adókat, elrendelte a közmunkákat. Bekerülni választás útján vagy az adófizetés mértéke alapján lehetett, s ők jelöl97