Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Szentgyörgyvár története 1850–1948 - Népesség

sőmándpusztán laktak. Megoszlásuk kisebb mértékű specializációra utal; a hét béresen kívül a gulyások és a kanász vettek részt a termelőmunkában és az állatok ellátásában.

227 A három uradalomról teljes formájában az 1945-ös földreform és a szövetkezeteknek való kiosztás idején készült felmérés, s ezekből látható, hogy milyen épületeket, létesítményeket használtak, szemléltetve ezzel a különböző gazdasági tevékenységeket. A szentgyörgyvári Oltay-birtokon a kastély köré szerveződött a kisipari ellátás (kovács- és bognárműhely), valamint a gépek és kocsik tárolása. A terményt két magtár, egy nagy góré és silók fogadták be, a lakóépületek mögött pedig istállók, sertésólak, pajták következtek. Alsómándpusztán ugyanezen, állattartásra szolgáló épületek foglaltak el nagyobb helyet, köztük méhessel és baromfióllal, s szükség volt itt is a kovácsés bognárműhelyre. A két Oltay-birtokon összesen három kastélyban, öt cselédházban és egy summásházban laktak, emellett nyilvántartották a hegyben fekvő két présházat is. Felsőmándon az országutat a gépész-, bognár- és vincellérlakások, a cselédés summásházak szegélyezték. A kastély a gazdasági épületek mögött helyezkedett el, mellette külön iroda, valamint gépkocsiszín állt - Nemestóthy Szabó Lajosé volt az első autó a faluban. Méhészettel is foglalkoztak, a kiemelt kertgazdaságra pedig a gyümölcsház, a présház és a kertészlak utal. Tovább fennmaradt a birtokon a ridegmarhatartás, mint a szomszédban; ehhez egy távolabbi építményben helyezték el az állatokat, ahová vízvezetékkel vitték a vizet, de bent a majorban is volt erre a célra kijelölt terület.

228 Népesség A XIX. század második felében a falu létszáma egyenletesen növekvő tendenciát kezdett mutatni. Az 1822-es 362 főnyi népesség a századfordulóra duplázódott meg. Az 1880-as összeírásban még 600 lakos szerepel, 20 évvel később pedig már 700-an vannak.

229 A lakóházak száma elérte a százat; a belterületen, Alsó- és Felsőmándpusztán, valamint az Öreghegyen együttesen.

230 Szentgyörgyváron a parasztok házain kívül az Oltay-kastély és az ispáni lak, a kovácsműhely, a 15 lakásos cselédház és a községi pásztorlak tartoztak a lakóépületekhez. A Kismalom-dűlőben és Alsómándon az Oltay-uradalom, Felsőmándon csak a Nemestóthy Szabó-uradalom cselédei, alkalmazottai éltek, szintén többlakásos épületekben.

23 ' Az I. világháborús vérveszteséget az 1920-as évekre kiheverte a község, és 92