Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Szentgyörgyvár története 1850–1948 - Birtokviszonyok

tal kialakított és művelt parcellákat is megtartva, ha azok a kezükön hagyták. A zsellérek és úrbéres gazdák ingatlanjai kevésnek bizonyultak a növekvő népesség eltartásához: aprózódtak, noha enyhítette a földhiányt a folyószabályozás útján nyert terület is. A tagosítás a gazdák között legfeljebb a dűlőkre korlátozódott, a faluhatár képe nem alakult át. Már az első telekkönyvekben 9-14 darabban volt az egyes birtokosok földvagyona szétszórva, a szőlőben pedig a sok kistulajdonos rendszere tette lehetetlenné a koncentrációt. Az új legelők és rétek az állattenyésztésnek kínáltak kedvezőbb feltételeket, amíg ezeket is igénybe nem vették szántóföldnek. A falutól Ny-DNy-ra található a Jobbágyföldek és a ZsöUéri legelő elnevezés, amelyek jelzik, kik kapták meg az egykor vízjárta terület ezen részét szántóként avagy rétként, legelőként.

194 A Nagyatádi Szabó István miniszter nevéhez fűződő földreform (1920) során a nagy- illetve középbirtokokból vettek el területet, természetesen kártalanítás mellett, és osztották szét a törpebirtokosok és földnélküliek között. Az igénylők megvásárolták a max. három hold földet, közülük előnyt élveztek az I. világháború rokkantjai, özvegyei, árvái és a nincstelenek. Országosan a kisgazdaságok száma 40 %-kal növekedett, 1,1 millió hold átvételével. Szentgyörgyváron 85-en iratkoztak fel a listára, és végül 80-an részesültek ingatlanban (termőföldben vagy házhelyben).

195 A kijelölt 82 hold a Nemestóthy Szabó-birtokról (12 hold) és az Oltay-birtokról (70 hold) szállt a falura. Az eredetileg 33 hold szántóból, 48 hold rétből és 1 hold legelőből álló területen 74 hold szántót és 7 hold rétet alakítottak ki.

196 Az új gazdák tehát átlagosan 1 holdnyi ingatlanhoz jutottak, amely, még ha volt is előzőleg valamelyes földjük, a megélhetéshez szűkösnek bizonyult. A meglevőt igyekeztek minél intenzívebben kihasználni, főként gabona- és kukoricatermelés révén, de mellette bérmunkát, részes munkát vállaltak az uradalmakban, alkalmilag távolabb is. A paraszti birtokok elaprózottsága ezzel még szembetűnőbb lett. 1935-re a szőlőkkel együtt a következő arányok alakultak ki: 1 holdnál kisebb, szántóföld nélkül: 72 db gazdaság 1 holdnál kisebb, szántófölddel: 107 db 1-5 hold: 181 db 5-10 hold: 25 db 10-20 hold: 5 db 20-50 hold: 4 db 100-200 hold: (az úrbéri közbirtokosság) 1 db 200-500 hold: (Oltay-birtokok) 2 db 500-1000 hold: (Nemestóthy Szabó-birtoka 1 db Összesen: 398 db

197 87