Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Szentgyörgyvár története 1850–1948 - A Széchenyiek örökösei: az Oltay és a Nemestóthy Szabó családok

Az összes gazdaság fele csupán egy birtoktagból állt, és helyzetük inkább romlott, mint javult. Saját erejükből nem tudtak fejleszteni, a gyarapodás keveseknek sikerült. A gépesítés minimális volt, az uradalmaktól eltekintve. A faluban az 1930-as években négy, majd öt cséplőgépen osztoztak: Nemestothy Szabó Lajoson, Oltay Guidón és Lászlón kívül Horváth László és Harsányi Pál tulajdonában volt egy-egy benzinüzemű gép.

198 Haszonbérbe csupán 12, jórészt törpebirtokot adtak ki, és hiányzott a vállalkozó, beruházó gazdagparaszti réteg.

199 A Széchenyiek örökösei: az Oltay és a Nemestothy Szabó családok A Széchenyi család az úrbéri kárpótlások idején nem vesztette el pozícióit, inkább gyarapodott: 1854-ben Deák Ferenc kehidai birtokát vette meg Széchenyi István kisebbik fia, Ödön. A majorsági birtokokat a gazdatisztek és a személyzet kezelte továbbra is, és ebben az időben tűnt fel számtartóként Oltay Sándor. Miután Széchenyi 1860-ban meghalt, a szentgyörgyvári uradalom Ödönre szállt, s az 1862-es birtokfelméréskor őt képviselte Oltay. Gróf Széchenyi Ödön életében azután mégis kevés szerep jutott a gazdálkodásnak, tengerészkapitányi képesítést nyert, majd a magyar tűzoltóság kiépítésén munkálkodott. Vagyonát eladva 1874-ben ment ki Törökországba, a következő évben le is telepedett ott, és csak időnként látogatott haza. Az uradalom sorsa innentől fogva összekapcsolódott az Oltay családdal. Oltay Sándor a falubeli kastélyt vette meg, udvarral, kerttel, s a gazdasági épületekkel. Fia, Oltay Guidó nevéhez fűződik a földterületek megszerzése a család számára, magának és két testvérének, Kamillának és Ernesztinának. 1881-ben árverés útján lett az övék a falutól É-ra eső teljes határrész, Alsóés Felsőmándpuszta és a betefai szántók, kiegészítve két öreghegyi szőlővel. Néhány különálló, ugyancsak védett nemesi telek a Templom föli-, a Temetői- és Almás-dűlőben, D-en a Hosszú-holdakban feküdt, s a legnagyobb kobzói szőlő is idetartozott. Az 1880-as években ezek kiegészítésére, törekedve a meglevő birtokok egy tagba vonására, Oltay Guidó további szőlőt és betefai szántókat vásárolt, immár a parasztgazdáktól. Cserszegtomajon és Köszvényesen is magáénak mondhatott egy-egy kisebb birtokot. Az uradalom nagyobb területcsökkenést csupán 1889-ben szenvedett el, amikor Oltay Ernesztina részét megvásárolta Nemestothy Szabó Lajos: ez volt Felsőmándpuszta.

200 Oltay a vidék első gazdájává vált, s vagyonánál fogva nemcsak a falusi képviselő-testületben volt állandó helye, de a törvényhatósági bizottságba is beválasztották. Megyei viszonylatban 1897-ben az 51. a legtöbb adót fizetők 88