Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Haász Gabriella: Szentgyörgyvár története 1676–1849-ig - Határbejárások

határ szélig 1408 ölnyire mellék árok nints, földje homokos-agyag."

38 A domboldalban húzódó út legmélyebb pontjait a Büki-pataknál és Szentgyörgyvár központjában érte el: „.. .Mándtul fogva 1200 ölekig az út minden ölre 3-4 hüvelyknyire emelkedik, s innen egy mély kupás völgyön a Büki folyóig ereszkedő, s etrül ismét a szöllő hegy sarkáig 400 ölekig emelkedik, melytül a Szt. Győrvári faluig 232 ölekig völgynek ereszkedik."

39 A dombról lezúduló eső és hordalék veszélyeztette leginkább az utat, „nagy szaggatásokat és gödröket mos". Maga a Büki-patak, mely nevének megfelelően Nemesbük alatt ered, s Köszvényest érintve Szentgyörgyvártól É-ra éri el a Zalát, szintén sok homokot és iszapot hordott magával.

40 A vízfolyásokon fahidak vezettek keresztül. A mándi Zala-híd építésében-javításában nagy szerepe volt a szentgyörgyvári szabadosoknak, akiknek ezt a földesúr el is ismerte. A hídpénzt mindenkitől szedték, így tőlük is, egészen 1747-ig, amikor egy azévi szerződésből megtudjuk, hogy ezután a vármegye vállalja a híd gondozását.

41 Kőhídról csak 1831-ből van adat; a kustányi határban négy is állt belőlük. 1833-ban merült fel a Büki-patak „elromlott" fahídjának pótlására egy új kőhíd építése. Miután Spissich Sándor alszolgabíró a földmérővel együtt elkészítette javaslatát és a híd terveit, elnyerte a megyei közgyűlés beleegyezését. A Széchényi-uradalom, amelynek a területén történt az építés, bocsátotta rendelkezésre a téglát, a pénzt pedig - 182 Ft 7 krajcárt - a megye pénztárából kapták a megbízott mesteremberek.

42 1834 júniusára elkészült a híd, a megyegyűlésen bemutatták a számadást, és a fel nem használt pénzösszeget - 22 Ft 51 krajcárt-visszafizették a pénztárba.

43 A gyors lebonyolítás és a megye hozzájárulása a kereskedőút elismerését, fontosságát jelentette. A következő években kezdetét vette a Zala-szabályozás, így a közlekedés biztosítására további hidakat lehetett tervezni. Ennek csak az anyagiak szabtak határt. 1844-re tíz új kőhíd építése vált szükségessé a Zalaszentgrót-Szentgyörgyvár közti szakaszon, melyet most már „országos út"-nak neveztek. A megye költségvetésének ezekből csak ötre futotta egyelőre, amint a megrendelésből kitűnik.

44 Határbejárások A falu egykori környezetéről sokat elárulnak a határbejárások, határ-megállapítások. A szomszédos községekkel egyetértésben tett határjeleket ellenőrizték, megújították, de volt, hogy határviták eldöntésére kellett pontos jelzéseket hagyni a kiküldötteknek. 1817 októberében Mánd és Köszvényes közös határátjárták be az érintettek, akik közül többeket névszerint megörökített az erről szóló jelentés. A Szé54