Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Haász Gabriella: Szentgyörgyvár története 1676–1849-ig - A falu és környezete

Iáit jobb állapotokat 1828-ban Pölöskén sem: „...csupa erdő, mocsár, unalmas, tudatlan, de annál pöffeszkedőbb szomszédok..."

20 Ugyanebben az évben látogatta meg Deák Antalt, Deák Ferenc testvérbátyját Kehidán.

21 A birtokok nem termelnek veszteséget, távollétében az uradalmi tisztviselők ellátják feladataikat, de Széchenyi számára nagyon távolinak tűnt ebben a közegben a modernizálás. Adósságai fejében a csokonyai birtokot volt kénytelen átengedni testvérének.

22 A reformkor zalai liberálisaival nem tartott kapcsolatot, csak a „fontolva haladó" Hertelendy Károly egykori megyei alispánnal, aki részt vett az 1832-36-os és az 1839-40-es országgyűléseken. Széchenyi István mégis Zalát tette ismertebbé, amikor Hertelendyvel együtt felkarolta a balatoni gőzhajózás ügyét, s pártfogásának nagyban köszönhető, hogy 1846ban vízrebocsátották a Kisfaludy gőzöst.

23 A falu és környezete A Zala-völgyet határoló É-D-i irányú dombvonulatok löszös talaja, a kiegyenlített éghajlat, az árvizektől védett oldalak kedvező feltételeket kínáltak a letelepedéshez. A törökkor után itt továbbélő falvak az országút mentén sorakoztak, határukhoz a szántón, a szőlőhegyen, a kerteken, az erdőkön kívül a nagy kiterjedésű berek és mocsárvilág is hozzátartozott. A természeti adottságok csekély iparnak kedveztek: a Zalán őrlő vízimalmok, a környékbeli agyaglelőhelyekre alapozott téglavetők és az erdők hamuzsírfőzői adtak munkát a környékbelieknek. A korabeli leírások a XVIII. század végétől Szentgyörgyvár erődítéséről már nem szólnak, viszont többször mezővárosnak nevezik a települést. A rang alapja a múltbeli kiváltságos helyzet, az egykori katonák szabados állapota volt. Uradalmi központként kiemelkedhetett volna szomszédai közül, mégis, a jobbágyfalu kategóriánál nem jutott magasabbra a későbbiekben sem. Vásártartási jogáról, ami az újkori mezővárosok egyik kiváltsága, nem tudunk. Korabinszky János földrajzi-történelmi lexikona 1786-ban csupán a legközelebbi nevezetes helytől, Zalavártól való távolságát adja meg, ez pedig 3/4 régi magyar mérföld.

24 Lakói a Széchényiek jobbágyai, katolikus vallásúak, és saját plébániája is van.

25 Fényes Elek statisztikus 1836-ban megadja a lakosok számát is: 389 katolikus, 1 evangélikus, a javak felsorolása mellett "határa igen termékeny. Szénája, nádja, fája, legelője bőven..."

26 Ugyanő, 185 l-es földrajzi szótárában már 428 lakosról közöl adatot.

27 A Szentgyörgyvár és Mánd közé eső Bötefa vagy Betefa a török időkben pusztává vált, s nem is népesült be többé. Maga az egykori faluterület és határ a szentgyörgyvári jobbágyokhoz került, akik a szántóföldeken kívül tágas 52