Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Szatlóczki Gábor: Szentgyörgyvár a török időkben

bői maradtak. Bizonyos azonban, hogy lelkiismeretes gazdája volt a várnak, ahogy később Zalaváron is pozitívnak értékelhető tevékenységet folytatott. 1664-ben a császári hadak megpróbálkoztak Kanizsa visszafoglalásával, de közben a török főerők Köprülü Ahmed nagyvezír vezetésével átkeltek a Drá­ván. A több irányból Bécs felé tartó török seregtestek egyike július 13-án kö­rülzárta Kiskomárom várát, melyet másnap Pethő László főkapitány áta­dott. 70 Ezt követően a törökök lerombolták Kiskomárt, melyet többé nem építettek újjá. A főerők közben Egerszeget ostromolták és foglalták el, majd augusztus 1 -én Szentgotthárd mellett ütköztek meg a császári hadakkal. Az oszmánok teljes vereséget szenvedtek, majd a visszavonuló nagyvezír hadai elpusztították Rezi és Szántó környékét. 71 A hadmüveletek közben Szentgyörgyvár, Zalavár és Keszthely a török csapatok hátába kerültek, me­lyek teljesen elzárták a várakat a külvilágtól. A szerencsének köszönhetően e három várat a török mégsem ostromolta meg, így elkerülték a pusztulást. Kiskomár hiányában, Zalavár és Szentgyörgyvár szerepe ezt követően jelen­tősen felértékelődött. Nem tudjuk pontosan meddig volt Chernél Mihály Szentgyörgyvár kapitánya, és hogy követte-e 1671 előtt még valaki e posz­ton, de ebben az évben már Gersei Pethő Lászlót váltotta Zalavár és Hídvég főkapitányi székében. Kapitánysága alatt jelentős változások történtek Szentgyörgyvár birtoklásában. A Nádasdyak ugyanis 1658 körül, 6000 forin­tért zálogba adták a várat és uradalmát Gersei Pethő László kiskomáromi főkapitánynak. 72 Nádasdy Ferenc ez alatt a Wesselényi mozgalom egyik ve­zető tagja volt, és annak leleplezését követően a Habsburg császár elfogatta. A felségárulással megvádolt hazafit a bíróság halálra ítélte, amit 1671. ápri­lis 30-án Bécsben végrehajtottak. A Pethők tátikai ágából származó László, kinek nagyapja és dédapja is Tátika várnagya volt, fényes karrierje csúcs­pontján szerezte meg Szentgyörgyvárát. Vázsonykő kapitányaként kezdte, majd Kiskomár, Keszthely és Zalavár főkapitányaként rendkívüli rátermett­ségéről tett tanúbizonyságot, aminek eredményeként lett főkapitány-helyet­tes. A híres Thököly családba való beházasodásával a legfelsőbb körökig ju­tott és felesége Thököly Mária nagyvonalú kölcsöneinek köszönhetően rövid időre, de visszaállította a Gersei Pethők zalai gazdagságát. Egyedül birtokol­ta a Pethők horvát ágának birtokait Keszthely környékén, zálogban Szentgrót és Szentgyörgyvár várakat, továbbá tartományaikat. 73 Fiú örököse nem lé­vén, hatalmas vagyona felesége révén, annak második férjéhez, Nádasdy Ist­vánhoz került, aki Szentgyörgyvár korábbi birtokosának a lefejezett Nádasdy Ferencnek volt a fia. Amikor 1671-ben Pethő Lászlót kinevezték egerszegi vicegenerálisnak, szentgyörgyvári kapitánya, Chernél Mihály valószínűleg az ő javaslatára Zalavárra került. 74 Utóda Fáncsi István lett Szentgyörgyvár élén, aki 1673 ja­nuárjában már innen címzi levelét. 75 1674 augusztusában az elkobzott 39

Next

/
Thumbnails
Contents