Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)
Szatlóczki Gábor: Szentgyörgyvár a török időkben
bői maradtak. Bizonyos azonban, hogy lelkiismeretes gazdája volt a várnak, ahogy később Zalaváron is pozitívnak értékelhető tevékenységet folytatott. 1664-ben a császári hadak megpróbálkoztak Kanizsa visszafoglalásával, de közben a török főerők Köprülü Ahmed nagyvezír vezetésével átkeltek a Dráván. A több irányból Bécs felé tartó török seregtestek egyike július 13-án körülzárta Kiskomárom várát, melyet másnap Pethő László főkapitány átadott. 70 Ezt követően a törökök lerombolták Kiskomárt, melyet többé nem építettek újjá. A főerők közben Egerszeget ostromolták és foglalták el, majd augusztus 1 -én Szentgotthárd mellett ütköztek meg a császári hadakkal. Az oszmánok teljes vereséget szenvedtek, majd a visszavonuló nagyvezír hadai elpusztították Rezi és Szántó környékét. 71 A hadmüveletek közben Szentgyörgyvár, Zalavár és Keszthely a török csapatok hátába kerültek, melyek teljesen elzárták a várakat a külvilágtól. A szerencsének köszönhetően e három várat a török mégsem ostromolta meg, így elkerülték a pusztulást. Kiskomár hiányában, Zalavár és Szentgyörgyvár szerepe ezt követően jelentősen felértékelődött. Nem tudjuk pontosan meddig volt Chernél Mihály Szentgyörgyvár kapitánya, és hogy követte-e 1671 előtt még valaki e poszton, de ebben az évben már Gersei Pethő Lászlót váltotta Zalavár és Hídvég főkapitányi székében. Kapitánysága alatt jelentős változások történtek Szentgyörgyvár birtoklásában. A Nádasdyak ugyanis 1658 körül, 6000 forintért zálogba adták a várat és uradalmát Gersei Pethő László kiskomáromi főkapitánynak. 72 Nádasdy Ferenc ez alatt a Wesselényi mozgalom egyik vezető tagja volt, és annak leleplezését követően a Habsburg császár elfogatta. A felségárulással megvádolt hazafit a bíróság halálra ítélte, amit 1671. április 30-án Bécsben végrehajtottak. A Pethők tátikai ágából származó László, kinek nagyapja és dédapja is Tátika várnagya volt, fényes karrierje csúcspontján szerezte meg Szentgyörgyvárát. Vázsonykő kapitányaként kezdte, majd Kiskomár, Keszthely és Zalavár főkapitányaként rendkívüli rátermettségéről tett tanúbizonyságot, aminek eredményeként lett főkapitány-helyettes. A híres Thököly családba való beházasodásával a legfelsőbb körökig jutott és felesége Thököly Mária nagyvonalú kölcsöneinek köszönhetően rövid időre, de visszaállította a Gersei Pethők zalai gazdagságát. Egyedül birtokolta a Pethők horvát ágának birtokait Keszthely környékén, zálogban Szentgrót és Szentgyörgyvár várakat, továbbá tartományaikat. 73 Fiú örököse nem lévén, hatalmas vagyona felesége révén, annak második férjéhez, Nádasdy Istvánhoz került, aki Szentgyörgyvár korábbi birtokosának a lefejezett Nádasdy Ferencnek volt a fia. Amikor 1671-ben Pethő Lászlót kinevezték egerszegi vicegenerálisnak, szentgyörgyvári kapitánya, Chernél Mihály valószínűleg az ő javaslatára Zalavárra került. 74 Utóda Fáncsi István lett Szentgyörgyvár élén, aki 1673 januárjában már innen címzi levelét. 75 1674 augusztusában az elkobzott 39