Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Szatlóczki Gábor: Szentgyörgyvár a török időkben

Nádasdy birtokokba, Egervárba, Pölöskébe, Szentgyörgyvárba Radonay Mátyás zalavári apátot iktatták be. Szentgyörgyvár esetében azonban aligha lett valami a birtoklásból, mert 1675-ben még Pethő László tartotta kezében a várat és uradalmát, de 1676-ban már Széchenyi György váltotta magához.

76 1677-ben I. Lipót császár, mint Nádasdy Ferenc hűtlensége folytán elkobzott birtokot, Széchenyi György érseknek adományozta. Közben a végsőkig elmérgesedett a kapitány és a sereg közötti viszony, amelynek végeredményeként Fáncsi István sűrű szitkok közepette elküldte a sereg nagy részét, mondván 15 emberével is megvédelmezi a várat. A katonaság a sértések és Fáncsi eljárása miatt Batthyányi Kristóf főkapitányhoz fordult, aki 1678 szeptemberében vizsgálóbizottságot küldött Szentgyörgyvárra. A Sárkány István kemendi kapitány, Szentbenedeki Tamás szentgróti hadnagy és Ropoly István viceszolgabíró alkotta bizottság 70 főt hallgatott ki arról, hogy mi történt. A katonaság elmondása szerint a kapitány a következőkkel bocsátotta el őket: "bestye Lélek kurafiak aláis út főlis szélre is száz mérföld alszélrül száz mérföld nyitva az kapu, el mehetek a hová akartok, vigyen el az ördögh bennetek, tizen ötöd magávalis megh őrzi a Várat". A várból kizavart sereg egységesen a kapitány ellen vallott.

77 A főkapitány döntését nem ismerjük, de hasonló példák akadtak, így bizonyos hogy Fáncsit a becsületsértési ügyben pénzbírságra ítélték. 1681. április 17-i levelében Fáncsi István kapitány is a török támadások miatt panaszkodott Batthyány Kristóf főkapitánynak. A békekötés (1664) óta ugyanis tizenkétszer támadták meg a várat a törökök, alkalmanként kb. 500 fős sereggel, néha kevesebben.

78 1683-ban a törökök ismét Bécs ostromára indultak. A sereget kísérő tatár csapatok a Balaton-felvidéken vonultak keresztül és nagy pusztítást vittek végbe Keszthely, Sümeg és Tapolca körzetében is. Portyázóik Szentgyörgyvárig is elértek, ahol több katonát, köztük Tik Lőrincet is megölték, de ostromra nem került sor.

79 Bécs alatt a törökök súlyos vereséget szenvedtek az egyesült keresztény hadaktól. Ezt követően kezdetét vette a felszabadító háború. Zala megye szempontjából Kanizsa visszafoglalása volt a kulcskérdés. A császári csapatok az ostrom helyett, a kisebb veszteségek érdekében a körülzárás és kiéheztetés mellett döntöttek. Ezzel gyakorlatilag halálra ítélték Kanizsa környékét. A császáriak mindent felperzseltek a vár körül, hogy a kitörő törökök semmilyen utánpótláshoz ne juthassanak hozzá. 1687 augusztusában gróf Esterházy Gáspárt nevezték ki Zalavár és Szentgyörgyvár kapitányává.

80 Mindkét erőd esetében ő volt az utolsó kapitány. Zalavár és Szentgyörgyvár őrsége a felszabadító háborúban több Somogy megyei hadműveletben is részt vett. Esterházy érdemi ténykedése Kanizsa 1690-ben történt visszafoglalását követően véget ért. 1691-ben még kapitányként említik, de hogy gyakorlatban mikor bomlott fel Szentgyörgyváron 40