Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Szatlóczki Gábor: Szentgyörgyvár a török időkben

többek közt Szentgyörgy, Mánd, Köszvényes és Zalavár falvak elpusztítására.

46 A portyáktól való fenyegetettség Hegyesd 1562-es visszafoglalása után sem enyhült. A kelet-nyugati irányú török támadások előtt végül 1566-ban zárult le részlegesen az út, amikor a magyar seregek visszafoglalták Veszprémet. Sokáig azonban nem tartott a nyugalom, mert alig több mint egy hónappal később viszont elesett a Dél-Dunántúl legfontosabb erődje, Szigetvár, és vele összeomlott a Somogy megyei védelmi rendszer végvárvonala. Kiskomár és néhány kisebb Balatonhoz közeli vár megmaradt magyar kézen, de Szentgyörgyvár, Zalavárral és a hídvégi erőddel a délről érkező támadások kapujába került. Az új végvonal és főkapitányság kiépítése Kanizsa központtal kezdődött meg, melynek élére Tahy Ferencet nevezték ki.

47 Tahy még 1566 novemberében megszemlélte a rábízott várakat, valószínű, hogy Szentgyörgyváron is járt. A területileg a kanizsai főkapitánysághoz tartozó várba azonban egyelőre mégsem került királyi katonaság; sem az 1577-es, sem az 1582-es jegyzékben nem szerepel fizetett őrség Szentgyörgyváron.

48 Szentgyörgyvár egyik legfontosabb védelmi funkciója a mándi híd, majd az átkelő biztosítása volt. A török támadások miatt állandó problémát jelentett a védelme. Mivel rendszeresen használták a portyázok is, a folyó menti falvak pusztulása csak idő kérdésének látszott. MezŐlaky Ferenc zalavári apát hiába szólította fel a szentgyörgyváriakat, azok semmit sem tettek az átkelő védelmében, ezért 1565 decemberében Mezőlaky leromboltatta a hidat.

49 Ezzel azonban nem lehetett a révet lezárni, mivel a gázlókon továbbra is rendszeresen átkeltek a törökök. Ezt felismerve 1586 őszén a megye is követelte, hogy a csányi és szentgyörgyvári vár közti kapcsolat miatt helyezzenek egy hajót Mándhoz az átkelés biztosítására.

50 A hajó építéséhez 1588. március 20-án a tihanyi vár hajóépítő műhelyében kezdtek hozzá. Elkészülte után bizonyosan szolgálatba állt. Az átkelőn persze mindvégig vámot szedtek, de mivel 1586-ban a megye 100 forintos büntetés terhe mellett megtiltotta az utasok átkelését Mándnál, Csányi Bernát Szentgyörgyvár örököseinek nevében tiltakozott, hogy a megye megsértette a mándi átkelőre vonatkozó kiváltságaikat.

51 A kehidai és mándi átkelők védelmére szolgáló várak közül azonban 1588-ban a törökök elpusztították a kehidait.

52 A vár birtoklásában is változások történtek az évszázad végére. Báthory András halála (1566) után, Szentgyörgyvár fiára, II. Györgyre szállt. György birtokát végül Erzsébet nevű lánya örökölte, aki Nádasdy Ferenchez ment feleségül. Nádasdy Ferenc másként a híres Fekete bég 1598-tól haláláig, 1604-ig dunántúli főkapitányként a török elleni harcok rettegett hadvezére volt. Báthory Erzsébet túlélte férjét, de nem túl dicső alakként vonult be a történelembe. A hagyomány csak a Csejte-vári szörnynek nevezte, aki állítólag vérben fürdött.

53 Mindez természetesen aligha hihető, mindenesetre a család ki36