Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Szatlóczki Gábor: Szentgyörgyvár a török időkben

haltával véglegesen is a Nádasdyakhoz került a hozománybirtok. Apja halála után Nádasdy Pál örökölte Szentgyörgyvárt. Mindeközben elméletileg béke volt a török és Habsburg császár között. A gyakorlatban állandóak voltak a kölcsönös rabló hadjáratok, de nagyobb seregek a békeidőszakban nem kezdtek hadműveletekbe. 1593-ban azonban ismét kirobbant a háború, mely 15 évig elhúzódott. Szentgyörgyvár szempontjából a főkapitányság székhelyének, Kanizsa várának 1600 őszén történt eleste hozott gyökeres változásokat. 1601-ben ugyan sikerült visszafoglalni a szintén török kézre került Kiskomár erődjét, de Kanizsa pótlására nem volt lehetőség. A védelmi rendszert immár kisebb végvárak egész láncolatából alakították ki, melyből a későbbiekben a Kanizsa elleni végvidék főkapitánysága szerveződött meg. 1629-ben Topos György volt Szentgyörgyvár kapitánya.

54 Topos idejében rengeteg támadás érte a várat és a mándi átkelőt, a legsúlyosabb már Török István kapitánysága alatt következett be. 1643. július 3-án reggel, a babócsai törökök kapákkal és fejszékkel, a Mándon - nemrégen a törökök és a csavargók ellen - épített váracskára (őrházra) támadtak és azt lerombolták. Ezután a sereg nagy része itt maradt, de egy kb. 600-700 fős csapat Szentgyörgyvár alá vonult és "nem csak csata képpen hanem zazlokkal az hidigh jöttének az vár alá" ostromba kezdett. A több mint egy órás közelharcban a várőrség kerekedett felül. A szentgyörgyváriak három katonát, három gyereket és egy asszonyt vesztettek. A törökök több társukat halva, illetve halálos sebbel szekereken vitték el. Török István kapitány még aznap jelentette az eseményeket a főkapitánynak és kérte, hogy küldjön ónt és puskaport, mert jóval nagyobb veszteségeket is okozhattak volna a töröknek, ha mindezzel kellően rendelkeznek.

55 A törökök veresége így is jelentékeny volt, Bessenyei István kiskomári főkapitány július 7-i jelentésében említést tett arról, hogy az ostrom során 70 török katonát vágtak le Szentgyörgyvár alatt.

56 Valószínűleg ennek hatására, november 24-én Török István 9 pontos beadványt küldött a haditanácsnak, melyben egyebek mellett, megpróbáltatásai és megromlott egészsége miatt kérte a kapitányságból való elbocsátását. Kérését azonban nem teljesítették, mert továbbra is Szentgyörgyváron maradt.

57 Az állandó török támadások mellett a következő évben a pestis is tizedelte a várak őrségét. 1644. november 21-én Bessenyei István főkapitány jelentette, hogy a zalavári és szentgyörgyvári sereg körében is tombol a járvány.

58 A pestistől csak nehezen tudott a környék megszabadulni. 1646 márciusában Batthyány Ádám főkapitány a pestis járvány miatt Török Istvánt is kérte, hogy adjon számot az őrség létszámát illetően. A kapitány március 27-én jelentette is, hogy bár sokakat elvitt a döghalál, de a lajstrom szerinti 40 gyalogos megvan, mivel sikerült feltölteni a hiányt.

59 Június 26-án majdnem oda lett a vár is, amikor az óvatlan kapitányon és őrségén rajtaütöttek a törökök. 37