Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Szatlóczki Gábor: Szentgyörgyvár a középkorban

Pethők kemendi uradalmára is. Csapi András válogatás nélkül támadt rá mindenkire, jobbágyokat fogatott el hazatérőben a kapornaki, kanizsai és vasvári vásárokról.

17 A szentgyörgy váriak támadásai nem kímélték a többi Ulászló párti főurat sem. A polgárháborúban ligák, szövetségi rendszerek jöttek létre. A Marczaliak a Kanizsaiakkal fogtak össze, majd Csapi András familiárisaival és két szentgyörgyi jobbágyával, Bakónaki Török László kanizsai várnagy seregével egyesülve, Pethő László sógorának, valamint szövetségesének, Alsólendvai Bánfi Istvánnak bánfifalvai birtokát pusztították el.

18 1446-ban és 1447-ben Palóci László országbíró többször járt Zala megyében közgyűlést tartani, a perek sokasága csak tovább szította a konfliktust. 14461447-ben országszerte békesség kezdet kibontakozni, de Zalában még 1448ban is voltak összecsapások. Augusztusban Csapi András és Máté várnagyok szentgyörgyi, bőtefalvai és égenföldei jobbágyaikkal ismét a Pethő birtokokra támadtak, kifosztották Keszthelyt, Tomajt és Rezit.

19 A háborúskodás ezzel az utolsó nagy támadással befejeződött, de a kártérítési perek még évekig elhúzódtak. Csapi András még 1455-ig töltötte be a várnagyi posztot, 1453 és 1455 között alispánként is működött.

20 Ezt az időszakot azonban inkább már birtokszerzésre használta fel. Zala megye legnagyobb történetírója, Holub József találóan jegyezte meg róla, hogy ő volt a környék uzsorása. Számtalan kölcsönt adott a Marczaliaknak és a Kanizsaiaknak is.

21 Halálakor az 1460-as években számottevő birtokot hagyott maga után, melynek jelentős része zálogban volt nála. Swampek György birtoklása és várnagysága idején ismét az innen kiinduló hatalmaskodások miatt félték Szentgyörgyvár nevét, 1475-ben szentgyörgyi és hosszúfalui jobbágyaival Biki Dávid sümegi várnagy Mindszent nevű birtokára támadt, majd 1476-ban Kanizsai Lászlóval került konfliktusba, amiért több Zala megyei faluját zálog címén hatalmasul elfoglalta.

22 Elszigeteltségéből és a nyakába szakadt számtalan perből Frigyes német-római császár, Mátyás király legfőbb ellensége pártján kereste a kiutat. 1477 júniusában Mátyás hadat üzent Frigyesnek és a magyar seregek Bécs irányába kezdtek hadműveleteket. Swampek György a császár szolgálatába állt és katonáit befogadta Szentgyörgyvárba, majd tovább hatalmaskodott a környék felett. Mátyás azonban hamar térdre kényszerítette a császárt, aki már decemberben békét kért. Swampek magára maradt és nem sokáig tarthatta magát. 1478 első felében feltehetően Báthory István foglalta el, vagy vette át a várat. Augusztusban már az ő várnagyát, Mányai Lukácsot találjuk a várban.

23 Mátyás király halálát követően több jelentkező is akadt a magyar trónra. A magyar főurak, köztük Báthory István is a későbbi Ulászló király mellett tette le a voksát. Habsburg Miksa király azonban támogatottság híján fegyverrel akarta megszerezni a trónt. Birodalmi segélyekből és kölcsönökből felszerelt mintegy 18 000 főnyi seregével 1490 októberében megindult Magyar29